elhivatott emberek, rejtett értékek, válogatott kulturális huncutságok

2016. március 16., szerda

Élő műemlékek – Interjú Alföldy Gábor tájépítész, kerttörténésszel

A Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG) főkertészeként két éve kastélyparkjaink helyreállítását vezeti, történetét kutatja. "Ollója" alá tartozik többek közt a fertődi Esterházy-, a dégi Festetics-, a füzérradványi Károlyi- és a nádasdladányi Nádasdy-kastély parkja. Számos kerttörténeti tanulmány szerzője, és részt vesz az örökségvédelmi törvény módosításában is.

Update: Alföldy Gábor nemzetközi színvonalú szakértelmére a MÁG, ill. a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (NG) jogutódja, a Forster Központ 2015 óta nem tart igényt.
A MÁG feladata az állami tulajdonban maradt műemlékek egy részének kezelése. Milyen állapotban voltak a kastélyparkok, amikor elkezdték a munkákat?
Alföldy Gábor: A parkokat ötven-hatvan évig teljesen elhanyagolták. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy nem nyírták a gyepet, vagy nem ültettek virágokat, de nem volt szakszerű, történeti alapú, folyamatos gondozás. A kerteket szétszabdalták, állami, önkormányzati és magántulajdonú területek sokszor egymásba ékelődnek, ezért nagyon nehéz az egykori művészi kompozíció vizuális egységét visszaidézni. Fertődön a kastély kovácsoltvas kapujától száz méterre két italmérés üzemel, de van a történeti park területén kemping és focipálya is. Több fontos kastélyparkunk jelentős része erdészeti kezelésben van, az egykori kertet ma faanyagtermelésre használják. Ilyen sorsra jutott például a lovasberényi kastélypark nagyobbik része is: 1945 után kitermelték az összes fát, majd erdővel ültették be. Ma nem lehet ráismerni, az ember fiatal tölgyesben sétál ott, ahol 1830-ban még az ország egyik legjelentősebb parkja volt.
Milyen stílus jellemzi leginkább a hazai kastélyparkokat?
Barokk kor előtti kert nemigen maradt fenn Magyarországon, pedig a budai Várban és Visegrádon már Mátyás uralkodása idején is reneszánsz ("olasz") kerteket építettek, és a 16-17. században Erdélyben, a török nem pusztította vidékeken európai színvonalon virágzott a kertkultúra. Ezeket nem is annyira a történelem viharai, inkább az új divatirányzatok tüntették el, átalakították őket barokk ("francia") kertté. A felvilágosodással aztán megjelentek a természet formáiból kiinduló tájkertek, az "angolparkok". A legtöbb műemlék parkunk ebből az időszakból való, például a füzérradványi és a dégi kastélypark vagy a martonvásári Brunszvik-kastély kertje.
A többszörösen egymásra épített kertváltozatok közül melyik tekinthető hitelesnek?
Mint minden műemléknél, a kertnél is az a hiteles, ami megmaradt, ebből kiindulva kell minél többet bemutatni. Nehézség, hogy a kert "élő műemlék", tehát állandóan változik. Jó példa Fertőd: itt a 18. században két komplett barokk kert követte egymást, a második különösen nagyszabású, Mária Terézia látogatásakor óriási ünnepségek színhelye volt. Aztán a hercegi udvar több mint száz évre elhagyta a kastélyt, a 19. század végén költöztek vissza. A kertet historizáló stílusban átalakították, egyes részeit angolparkszerűen, a reprezentatív részeket geometrikus, "neobarokk" formában. A terveket Anton Umlauft, a kor jeles kerttervezője, a császári kertek, köztük Schönbrunn vezetője készítette.

Fertőd, Eszterháza
A 20. század elejére megváltozott, csökkent a reprezentációs szerep, szűkültek az anyagi lehetőségek. A melléképületek egy része elpusztult, az egykori bábszínházat, narancsházat magtárrá alakították. Az első világháborúban krumplival vetették be a barokk kert legpompásabb részét, a partert. Eszterházán az egyes kertrészekről külön történeti kutatás készül. Ásatások már feltárták a régi szökőkutak alapjait, de a szobrokat egyelőre keressük. Mára a 100 éve ültetett, eredetileg másfél méteres, kúp alakúra nyírt tiszafák 4-5 méteresre nőttek, formájukat vesztették. Ám nyilvánvaló, hogy a 200 darab százéves tiszafa is kerttörténeti értéket képvisel, úgyhogy ezekkel is kell kezdenünk valamit. Tehát a helyreállítás célja nem egyszerűen egy régebbi vagy épp a legutolsó kert rekonstrukciója, hanem a döntést körültekintően kell előkészíteni. Minden helyszínen más a teendő, és a fenntartás költségeire is gondolni kell.
Mit csinál egy főkertész télen?
A kutatás mellett még mindig vannak "tűzoltó" munkák: a bozótirtás, az elöregedett, életveszélyes fák kivágása, a száraz ágak eltávolítása. Látványos eredményeket hoz a következő szezonra a fertődi, a dégi, a tatai és a füzérradványi parkban tervezett növényszelekció, amely az elmúlt évtizedekben spontán nőtt fák eltávolításával az értékes példányok megóvását és a parkok térkompozíciójának helyreállítását szolgálja.
Kerttörténészként több kutatásban részt vesz, például a budai villák kertjeinek felmérését vezette. Mi a helyzet a fővárosban?
Magyarországon csupán 140-150 kertet tartanak nyilván műemlékként. Pedig az igazán értékes, az eredeti koncepciót tükröző történeti kertek száma megközelíti az ezret. Budapesten elkeserítő a helyzet: ha minden jól megy, a kertészeti egyetem felső arborétuma lesz az első olyan kert, amelyet nem egy műemléki épület "zöldtartozékaként", hanem önálló történeti kertként nyilvánítanak védetté. Ehhez képest több száz értékes kert található a fővárosban, főleg budai villakertek, amelyek folyamatosan pusztulnak. Korábban a kitelepítésekkel letűnt kertkultúra volt az ok, ma pedig beépítések, telekspekulációk áldozataivá válnak. Az Orczy- és a Füvészkert is műemléki gondozást igényel. A legszörnyűbb talán közparkjaink állapota. A Városligetet és a Népligetet a hetvenes évek nagy beavatkozásai óta nem újították fel, pedig nagyon értékesek. A Városliget a világ első olyan közparkja, melynek megtervezését egy város rendelte meg pályáztatással, 1813-ban. Több kor, különösen a 19. században megerősödött polgárság művészi elképzeléseit, társadalmi berendezkedését tükrözi. Ezek a parkok - amellett, hogy ki kell elégíteniük a ma emberének rekreációs igényeit - műemléki védettséget és bánásmódot is megérdemelnének.
Orosz Ildikó
Az interjú a Magyar Narancsban jelent meg (2003/50).
Fotó: nemzetimuemlek.hu (2)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Az oldalról

Az oldalról
Orosz Ildikó budapesti újságíró, szerkesztő, fordító szerzői oldala. Válogatás különböző helyeken megjelent régi és új írásokból, fordításokból.

Népszerű bejegyzések

Kategóriák

abortusz Afganisztán Afrika agy Alkonyat állatkert állatok aloha altruizmus alumínium amazon Angela Merkel apaság árvíz autizmus bábszínház Bahrein Balassagyarmat Bánk bányászat baptista bauxit Berg Judit Bertók László birkózás bizarr Bodor Ádám bor borderline Bozsik Yvette bölcsőde börtön bűnügy Charcot Cinkota Czeizel Endre család csimpánz CSR D. Tóth Kriszta Dawkins demográfia denevér depresszió diagnosztika diktatúra dinó divat életmód életrajz elfojtás emberkereskedelem énekes erdő Észak-Korea etológia evolúció falcolás farkas fejlesztő fekete közösség Fertőd fertőzés film filozófia fizika fogamzásgátlás foglalkoztató fogyatékosság fordítás forradalom főemlős földtörténet Franciaország Freud gender genetika génmódosítás gulag gyerek gyilkosság háború hagyomány hajkereskedelem hajó halál Halász Judit halpedikűr hamisítás hangzás használt Hawaii házasság hisztéria holokauszt Hugonnai Vilma India interjú Irak Irán irodalom Irvin D. Yalom iskola iszlám Izrael Jadviga párnája Jane Goodall játék Karafiáth Orsolya karrier Karski kereszténység kert kiállítás Kína kirándulás kocsma kommunikáció kommunizmus kooperáció kortárs könyv könyvfordítás könyvírás környezetvédelem kötődés kreativitás kultúra kutya Lajta Lengyelország London malom Margaret Thatcher mártír média memoár menedzsment mérnök mesterséges intelligencia modell MOM Park motiváció múzeum műemlék művészet Nagy Ervin narcizmus népesség neurológia nevelés nonprofit Obama Olaszország olimpia olvasás Ónodi Eszter orvostudomány öngyilkosság önsebzés ősember Palya Bea parasport paróka Parti Nagy Lajos Pataki Ági pedagógia Pilinszky politika postagalamb pro bono pszichiátria pszichológia radikalizmus regény rendellenesség restaurálás robot roma Románia ruha Rumini sakk segélyezés Selmec siker sikerlista sport stratégia szabadságharc szabadulószoba szaporodás szén Szent Hildegárd szépség Szervét Tibor szexipar szexualitás színház szivattyú szoptatás szovjetek szülés tanár tánc Tandori Tanganyika tanulás társadalom társasjáték tehetség Temple Grandin Teréz anya terrorizmus Tisza Tokaj történelem troll tudomány UK USA üvegplafon üzlet Vágó István vallás változás vámpír varázsló védőnő Vekerdy Tamás vers verseny vezető videó wellness zene zongora Zwack zsidóság

Archívum

Szerző: Orosz Ildikó. Tulajdonos: a cikk végén feltüntetett sajtótermék. Idézz ennek fényében. Üzemeltető: Blogger.