Nem habos torta – Gyerekirodalmi sikerlista, külföldi mezőny

Ez a gyerekirodalmi sikerlista nem a legújabb, de ma is hasznos iránymutatás lehet: a helyezést elért könyvek kisebb része még kapható a kiadóknál, a többit pedig keressétek a könyvtárakban! Külföldi mezőny!

Minden eddiginél nagyobb volt a szórás az elmúlt egy év legjobb gyerek- és ifjúsági könyveinek szavazásán, sok kiadványra érkezett voks, de kevésről gondolták többen is, hogy a legjobb négy között a helye. Magabiztosan emelkedik ki a mezőnyből az amerikai Matthew Dickstől az Egy képzeletbeli barát naplója. Elsősorban 10-14 évesekhez szól, de nagyobbak és felnőttek számára is ajánlható, érzékenyítő olvasmány.

A narrátor neve Budo, aki egy kisfiú fantáziájának szüleménye. Ismeretes, hogy a kisgyerekek bizonyos életszakaszokban képzeletbeli barátok segítségével dolgozzák fel félelmeiket, vágyaikat, örömeiket. Budo kitalálója, a kilencéves Max azonban nem átlagos fiú. Bár a könyvben nincs nevesítve, rá lehet jönni, hogy jó értelmi képességekkel rendelkező autista gyermek, akinek világát - a fura szokások mátrixát, a társas-kommunikációs nehézségeket, a biztonságot és örömöt jelentő mániákat – kiválóan ismeri a pedagógus szerző. A "hétköznapok lelki akadálymentesítéséért" (lásd Csontos Erika kritikáját az ÉS-ben) felelős Budo szintén érdekes egyéniség, aki saját fejlődési utat jár be, számos veszély és akció közepette, s közben előszeretettel elmélkedik a (képzeletbeli) lét nagy kérdésein.

Nagyobb kamasz olvasók kedvencévé válhat John Greentől a Csillagainkban a hiba, melyet nem véletlenül találunk több könyvesboltban a szépirodalmi, nem pedig az ifjúsági szekcióban. A 16 éves Hazel és a 17 éves Gus története "szellemesebb, karcosabb love story a net nemzedékének", más meghatározásban "elégikus komédia". És valóban, a drámai szüzsé – két rákbeteg kamasz találkozása egy segítő csoportban, szerelmük kibontakozása, majd egyikük halála – olyan humorral és életigenléssel párosul, amit nehezen hihetnénk, hacsak nem láttunk volna már hasonlót az életben. Adott két jó fej, intelligens, szexi fiatal, egy nagy szenvedély, egy kis titok meg egy csomó szellemes párbeszéd a halál árnyékában: ez biztosan elég, hogy Hollywood is felfigyeljen, gyorsabban, mint a Tajtékos napokra.

Maximum tizenegyes! A Magyar Narancs gyerekirodalmi sikerlistája, külföldi mezőny (2013. november) 1. Matthew Dicks: Egy képzeletbeli barát naplója (ford. Nagy Boldizsár, Kolibri, 2012) 57 pont 2. Werner Holzwarth-Wolf Erlbruch: Mese a vakondról, aki tudni akarta, hogy ki csinált a fejére (ford. Győri Hanna, Pagony, 2013) 52 pont 3. John Green: Csillagainkban a hiba (ford. Bihari György, Gabo, 2013) 30 pont 4-6. Szergej Szedov: Anyukamesék (ford. M. Nagy Miklós, Vivandra, 2013); Patrick Ness-Siobhan Dowd: Szólít a szörny (ford. Szabó T. Anna, Vivandra, 2012); Lois Lowry: A fiú (ford. Dobosi Beáta, Animus, 2013) 25 pont 7. Stephen Chbosky: Egy különc srác feljegyzései (ford. Gyuris Norbert, Alexandra, 2012) 21pont 8. Otfried Preu§ler: Torzonborz, a rabló (ford. Nádori Lídia, Kolibri, 2013) 18 pont 9. Daniel Pinkwater: A titokzatos gyíkzenekar története (ford. Pék Zoltán, illusztráció: Stark Attila, Európa, 2013) 13 pont Szavazóink: Both Gabi, Gombos Péter, Komáromi Gabriella, Kucska Zsuzsa, Lovász Andrea, Nagy Boldizsár, Németh Eszter, Pompor Zoltán, Rácz I. Péter, Szekeres Nikoletta, Varga Betti A szavazóknak 4, az elmúlt egy évben (2012. november – 2013. október) magyarul megjelent külföldi gyermek- vagy ifjúsági könyvet kellett megnevezniük. Az első 15, a második 10, a harmadik 6, a negyedik 3 pontot kapott. A listára szabályaink szerint legfeljebb 11 cím kerülhet.

Ugyanehhez a korosztályhoz szól, de komor megközelítését adja a betegség és a halál témájának Patrick Ness Siobhan Dowd ötletén alapuló regénye. Dowd emberi jogi aktivistából lett elismert író, aki utolsó művét már nem tudta befejezni, mellrákban meghalt. A könyvet a Káosz-trilógia szerzője, tavalyi sikerlistánk győztese írta meg. A 14 éves kortól ajánlott könyv középpontjában egy kamasz fiú lelki vívódásai állnak, akit egyedül nevel végstádiumban lévő, rákbeteg anyja. A metaforikus történet valójában egy belső utazás, amelyben a tagadás, a düh, az elfogadás és az elengedés fázisait követhetjük végig. A fiú belső démonait Jim Kay fekete-fehér grafikái fogalmazzák képekké, az IBBY "év gyerekkönyve" díjas fordítás Szabó T. Anna munkája. A könyv még az egyre igényesebb küllemű ifjúsági regények közül is kiemelkedik művészi szépségével.

Számít a külcsín, de egy egyszerű, puha fedelű, jellegtelen című könyv is lehet tartalmas ifjúsági olvasmány: bizonyság erre Lois Lowrytól A fiú. A fiatalok körében nagy népszerűségnek örvendő Az emlékek őre tetralógia utolsó darabja, de önmagában is olvasható. Megbízható színvonalú, a 12-16 éves korosztálynak megfelelő emberi, társadalmi problémákat érintő antiutópia. Egy jövőbeli közösség tökéletes, minden egyenlőtlenségtől, erőfeszítéstől és mély érzéstől mentes, egyhangú életét ismerjük meg. A szülőanya szerepre kijelölt Claire nem a terveknek megfelelően szállítja le "termékét" és az érzelemelnyomó tablettát sem kapkodja, ezért abnormális módon kötődni kezd újszülöttjéhez, ami elindítja a bonyodalmakat.

Nem elképzelt világban, hanem a 90-es évek elején játszódik Stephen Chbosky kamaszregénye, az Egy különc srác feljegyzései – egy újabb "modern Zabhegyező", amelyből film is készült már. Nem érdemes megnézni, elolvasni viszont igen. A 15 éves Charlie érzékeny, társaságkerülő, introvertált fazon, története fontos beszélgetésekre adhat alkalmat a családon belüli bántalmazás generációkon át újratermelődő köreiről.

Ha kellően kikészültünk a súlyos témákat feszegető ifjúsági könyvektől, akkor forduljunk vigaszért a kicsiknek szóló képeskönyvekhez. Egyértelmű konszenzus uralkodik abban, hogy az elmúlt egy év legjobbja e kategóriában a Mese a vakondról, aki tudni akarta, hogy ki csinált a fejére. A német szerzőpáros a címben megfogalmazott jogos igény nyomán egy irtó vicces és - bár a téma kapcsán furcsán hathat – letisztult lapozót készített, mely a klasszikus állatmesékhez hasonlóan fontos emberi tanulságokkal szolgál.

Méltán került az élbolyba az orosz Szergej Szedov Anyukamesék című könyve. A népmeséket és klasszikus motívumokat kifordító, újraíró szabálytalan történetek szereplői anyák, akik közt van hétgyerekes, ejtőernyős, afrikai, kiabálós és földönkívüli; és gyerekek, akik közt akad medve, Piroska és kannibál is.

Felhőtlen szórakozást ígér Otfried Preussler vásári bábjátékokat idéző, rengeteg helyzetkomikummal, bárgyú félreértéssel és ártatlan bonyodalommal tűzdelt meséje, a Torzonborz, a rabló, melynek hőse Paprika Jancsi és Vitéz László. Nem könnyű, de jobb már most, a sorozat első darabjánál túllendülni azon, hogy az eredendően német kiadványban Vitéz László a Kemény Henrik-féle bábokhoz szokott szem számára rendkívül szokatlan, erdei manó külsejű.

A végére maradt Daniel Pinkwater nehezen besorolható pszichedelikus regénye, A titokzatos gyíkzenekar története, mely eredetileg 1976-ban látott napvilágot Amerikában, úgyhogy kicsit olyan, mintha a Marsról pottyant volna ide. Kérdés, hogy kezébe veszi-e a 10-14 éves célcsoport, vagy megmarad gyerekirodalmi, gyerekszociológiai érdekességnek. A felütés lehetne egy Csukás-regény kezdete is: hősünk 11 éves kiskrapek, akit a szülők nyáron néhány hétre a nővére gondjaira bíznak, ám a tesó lelép a haverokkal. Ő persze mindent kipróbál, amit nem lehet, éjszakákon át pizzát zabál és tévét néz, mígnem egy idő után összecsúszik a valóság és a fantázia: különös gyíkokat vél felfedezni, és elindul, hogy a rejtély nyomára bukkanjon.

Bánatunkra idén egyetlen humoros és/vagy kalandos regény sem került a legjobbak közé, bár többen kaptak szavazatot, például a rém szórakoztató Gengszter nagyi; a Doktor Proktor pukipora és az Egy ropi naplója újabb kötetei; kosztümös kategóriában pedig az impresszív történelmi kalandregény, A zarándokút.

Orosz Ildikó

A cikk a Magyar Narancsban jelent meg (2013/48.)

Tovább olvasom

Elszáll a Szívlapát – Gyerekirodalmi sikerlista, magyar mezőny

Folytatódik a trend, a magyar nyelvű ifjúsági irodalom erősödése, de a legjobbak közt még mindig többségben vannak a kicsikhez szóló könyvek. Új fejlemény viszont, hogy olyan műfajok is felbukkannak, amelyeket eddig csak külföldről importáltunk. A Magyar Narancs 2017. végi gyerekirodalmi sikerlistájának összefoglalása a megelőző egy év legjobb magyar gyerekkönyveiből.

Líra még sosem végzett az élen – igaz, nem is sűrűn jelenik meg olyan átfogó és reprezentatív kortárs antológia, mint a Szívlapát. Talán hét évvel ezelőtt az Aranysityak volt az utolsó hasonló vállalkozás, de az a kicsikhez szólt, a Szívlapát ellenben 16 éves kortól kínálja magát egyfajta lírafogyasztói „kapudrogként”. A 85 szerző közt minden ma élő generáció képviselteti magát 20-tól 88 éves korig. Péczely Dóra szerkesztő a 150 verset öt laza tematikus ciklusba rendezte: szerelem, élet-halál, a lét értelme/istenes versek, ars poeticák és közéleti líra.

Egy részük klasszikusokra írt „rájátszás” – ezek azok a szövegek, amelyeket „a NAT-hoz hű pedagógus is lelkiismeret-furdalás nélkül ragadhat meg, s vihet be órára, mikor Ezópusz meséit, Babits és Ady verseit vagy Katona Bánk bánját tanítja” – állapítja meg Kiss Georgina, aki a Jelenkorban számolt be a kötet középiskolai használatának tesztüzemmódjáról. Egyébként a posztmodern szövegjátékos verstípus van kisebbségben, az összkép inkább egy új alanyiság kibontakozását sejteti, ami valószínűleg élettanilag is jobban passzol a tinédzservirtushoz. (Update: A könyv 2018 tavaszán megkapta az Év Gyerekkönyve díjat innováció kategóriában. A zsűriben én is benne voltam – O. I.)

A Szívlapát számos érdeme mellett lehetőség Dániel Andrásnak, hogy illusztrátorként kitörjön az „értelmiség legrajongottabb gyerekkönyvalkotója” kategóriából – ami listánkat tekintve nem is lesz olyan könnyű: Dániel ugyanis íróként és illusztrátorként jegyzi a 2. helyen végzett És most elmondom, hogyan lifteztem című könyvet, és ő írta a 3. helyre sorolt Utazz Bálnabusszal! szövegeit is.

Előbbiben egy öntudatos öt­éves felcsap liftesfiúnak, hogy megkeresse a napi málnaturmixra valót. A láncmesék és a képes böngészők hagyományait egyesítő műben nem történik más, mint hogy felérünk a Le Pattant Hotel földszintjéről a tetőteraszig, és közben ki-be szállnak mindenféle furcsa lények, akiknek az életébe néhány emelet erejéig bepillantást nyerünk. Ki a kiskalapúak világtalálkozójára igyekszik, ki a nagyanyja aranyhalának születésnapjára, egyszóval garantált a móka és kacagás (5–10 éveseknek).

Az Utazz Bálnabusszal! különleges értékét az adja, hogy ilyen művészi igényű, kemény táblás óriásböngésző magyar alkotótól ez­ idáig nem készült. Előbb Máray Mariann festette meg színpompás, egerek által benépesített szórakoztató facilitásait (bálna alakú, gördülő élménypark, őzike formájú luxustársasház stb.), majd a képekhez Dániel András írt az áruházi katalógusokat karikírozó reklámszövegeket – ezzel némileg kitágítva a célközönséget a 2–6 évesektől egészen a 10 évesekig.

Maximum tizenegyes!
A Magyar Narancs gyerekirodalmi sikerlistája - magyar mezőny
(2016. november –2017. november)

1. Szívlapát. Kortárs versek (szerkesztő: Péczely Dóra, illusztráció: Dániel András, Tilos az Á, 2017)  81 pont

2. Dániel András: És most elmondom, hogyan lifteztem (a szerző illusztrációival, Pagony, 2017)  68 pont

3. Dániel András: Utazz Bálnabusszal! (illusztráció: Máray Mariann, Könyves Egér, 2017)  39 pont

4. Sepsi László: Ördögcsapás (Tilos az Á, 2017)  31 pont

5. Wéber Anikó: El fogsz tűnni (Pagony, 2017)  29 pont

6. Tóth Krisztina: Felhőmesék (illusztráció: Timkó Bíbor, Magvető, 2017)  21 pont

7. Kolozsi László: Apufa (illusztráció: Igor Lazin, Manó, 2017)  19 pont

8–9. Lackfi János: Kutyából szalonna (illusztráció: Kürti Andrea, Gutenberg, 2016);
Lipták Ildikó: Nyári nyomozás (illusztráció: Treszner Barbara, Csimota, 2017)  18 pont

10–11. Farkas Róbert: Első könyvem az univerzumról (a szerző illusztrációival, Kolibri, 2017); Kertész Erzsi: Göröngyös úti iskola – Lássatok csodát! (illusztráció: Metzing Eszter, Cerkabella, 2017)  16 pont

Szavazók: Czomba Magdolna, Gazda Anna, Herédi Károly, Kling József, Kovács Marianna, Lapis József, Lovász Andrea, Nagy Boldizsár, Nánási Yvette, Pásztor Csörgei Andrea, Pompor Zoltán, Sándor Csilla, Szekeres Nikoletta, Varga Betti.

A szavazóknak 4, az elmúlt egy évben magyarul megjelent magyar szerzőjű (első  kiadású) gyermek- vagy ifjúsági könyvet kellett megnevezniük, sorrendbe téve. Az első 15, a második 10, a harmadik 6, a negyedik 3 pontot kapott. A listára szabályaink szerint legfeljebb 11 cím kerülhet. 

Két izgalmas, akár iskolai feldolgozásra is alkalmas ifjúsági regény áll a 4. és 5. helyen. Sepsi László Ördögcsapása 16 éves kortól melegen ajánlható fordulatos thriller. Egy unalmas kisvárosban néhány lúzeresélyes srácnak kitörési lehetőséget kínál egy Cadillacen furikázó gazdag idegen – ám tudjuk, az ilyen bizniszeknek ára szokott lenni. A számítógépes játékok világát is megidéző modern Faust-történet külön erénye, hogy a nálunk még sokkal ritkább fiús nézőpontból íródott – talán nem véletlen, hogy elsősorban férfi szavazóink értékelték nagyra.

Kisebb kamaszok (10–14 év) számára borzongató, allegorikus történet Wéber Anikó második regénye, az El fogsz tűnni. Ebben is, mint Az osztály vesztesében, központi szerepet kap az iskolai bullying, ám ezúttal nem a tan­órákon és a szünetekben járunk, hanem még rizikósabb, gyeplőelhajítós terepen: osztálykiránduláson. A szerzőnek ismét sikerül bizonyítania, hogy rövid napközis tanári működése során alaposan kiismerte a gyerekközösségek dinamikáját – és ez még akkor is igaz, ha az erős kezdés után a könyv háromnegyedénél leül kicsit a sztori.

Alig száradt meg a festék Tóth Krisztina Felhőmesék kötetén, és máris érkezik a következő válogatás, a Zseblámpás mesék, bizonyítva, milyen termékenyen tud hatni egy íróra saját, meseköteles szülői szerepe. A kedves, otthonos hangulatú szövegeket Timkó Bíbor hasonszőrű rajzai kísérik, a témák pedig ősmeseiek: identitáskeresés, illetve a teljesség megélésének lehetősége, főszerepben egy kis denevérrel, sérült uszonyú hallal, tiszavirág-életű buborékcsaláddal. A 4–8 éves korosztály mellett biztosan lesznek felnőtt rajongói is.

Borúsabb és érzelmesebb mese Kolozsi Lászlótól az Apufa, amelynek témája látszólag egy apa elvesztése és a gyászfeldolgozás folyamata a hátrahagyott két fiú és az anya számára. A mágikus világkép burkában élő kisebb gyerek úgy véli, apa beköltözött a kerti diófába. Ám a könyv nem csupán azokat szólíthatja meg, akik érintettek egy családtag elvesztésében, hanem mindazokat, akiknek életében egyéb okból nincs jelen az apa: mert elvált, mert eltűnt, mert folyton dolgozik, mert fáradt, mert soha nem ér rá – elég népes halmaz.

Még egy verseskötet került a legjobbak közé, ráadásul határon túli kiadvány. Lackfi János Kutyából szalonna kötetét a csíkszeredai Gutenberg Kiadó gondozta, és házi illusztrátoruk, Kürti Andrea varázsos rajzai díszítik. Az árva kolbász balladája, a kiégett neoncső szerelmes éneke és más versezetek – melyek közül egy egész ciklus épül különböző szólások és közmondások kifordítására – leginkább az óvodás-alsós korosztályt célozza. Épp egy éve, tavaly karácsony előtt került a boltokba, és igazi ajándék könyv, annál inkább, hiszen a Kaláka CD-jével érkezik, amelyen a kötet másfél tucat megzenésített verse hallható.

Lipták Ildikó karcsú regényének, a Nyári nyomozásnak az elbeszélője, a 11 éves Bálint már épp kinőtt a kölyökkutyakorból, de még előtte áll az igazi kamaszkornak; a szülei egy másik városban kaptak munkát, így a család elköltözött, és ő ősszel új helyen kezdi az iskolát. Igazi senkiföldjén téblábol tehát, félelmeit, szorongását nyomozósdival igyekszik szublimálni, melynek tárgya az archaikus „honnan jöttem, nem vagyok váltott gyerek?” kérdése. A dizájn a szép könyvek társaságából is kiemelkedik: Treszner Barbara kevés színt használ, komplementerekre épít, és többször a képek előterébe rajzolja, hátulról mutatva szemlélődő hősünket, amivel erősíti a gyermeki nézőpontot, ugyanakkor fantasztikusan intim hangulatot teremt.

Nincs és nem is lehet sikerlista Kertész Erzsi nélkül: a Cerkabella kiadó alsósoknak szóló, problémacentrikus sorozatának, a Göröngyös úti iskolának újabb kötete, a Lássatok csodát! egy élénk fantáziával megáldott másodikos kislány történetén keresztül érzékenyen és humorral szól arról, mennyire fontos a kisgyerekek – kiváltképpen a lányok – számára a népszerűség, és meddig érdemes elmenni ebben az ügyben.

Végül, mozgolódás támadt a kicsiknek szóló tudományos ismeretterjesztés terén is: a külföldiből fordított színes-szagos albumok mellett itt egy személyes hangú, egyszerzős könyvecske a világmindenség születéséről és az anyag szerkezetéről a legkisebbeknek. Az Első könyvem az univerzumról egy kisróka és apukája beszélgetésén keresztül tágítja a tejeskávén túlra a 2–6 évesek szemhatárát. Farkas Róbert a mesét kiegészíti néhány tudományosabb, a szülőhöz vagy nagyobb testvérhez szóló mondattal és művészi festményekkel rókákról, bolygókról, elektronfelhőkről. Szép is, jó is, bár gyanús, hogy egy érdeklődőbb kisgyereknek kevés lesz, egy nem érdeklődőnek meg tán sok. De ne legyünk telhetetlenek, várjuk ki, hogyan alakul a sorozat: felkészül a fénysebesség.

Orosz Ildikó

A cikk eredetileg a Magyar Narancsban jelent meg (2017/47).

Tovább olvasom

Kisebb és nagyobb bodarakról – Gyerekirodalmi sikerlista, magyar mezőny

Még mindig erősebb a kicsiknek szóló felhozatal, de egyre több színvonalas könyv jelenik meg magyar szerzőktől a kamasz korosztálynak is - ez lehetne az elmúlt egy év rövid tanulsága. A Magyar Narancs 2014. áprilisi gyerekirodalmi sikerlistája.

Egyúttal szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ma már a gyerekirodalom legkiválóbb szakértőitől sem várható el, hogy minden korosztályban minden kiadványt ismerjenek, ezért listánk - felnőtt testvéréhez és a német eredetihez hasonlóan - csupán ajánlás, nem pedig megfellebbezhetetlen rangsor. Ami persze nem csökkenti a győztesek érdemeit, sőt: aki ilyen cunamiból képes kitűnni, az tényleg tud valamit.

Itt van mindjárt Dániel András főállású grafikus, festő, képszerkesztő, aki immár többedszer bizonyítja, hogy írónak sem utolsó (további, általa írt és rajzolt könyvek: Egy kupac kufli, Matild és Matilda). Egy öreg dióban éldegélő párocska, Kicsibácsi és Kicsinéni, meg az ő házi kedvencük, Imikém, a felhúzható bádognyúl - afféle pótgyerek - mindennapjait ismerhetjük meg a rövid, novellaszerű történetekben, melyek viszonyítási pontjaiként a kritika Mosonyi Aliz, Parti Nagy Lajos és Békés Pál nevét említi. Az abszurdba hajló, óvodások-kisiskolások számára is levehető humorú történetek tárgya a hétköznapok apró-cseprő ügyeitől a létezés nagy kérdéseiig terjed.

Maradjunk ennél a korosztálynál: még Kicsibácsinál is jobban le kell lassulnunk a harmadik helyezett Tündérbodár meséjéhez, aki erdei barátaival közösen nyári fesztivált szervez. A programban szerepel egyebek mellett pitypangfújás, kockás pléden fekvés, műsírás és sütemény-nem-evés is (ki bírja tovább). A mű megosztja méltatóit: Nagy Boldizsár a Literán nem győzi dicsérni szerethető karaktereit, a panteista tájleírásokat és a könnyed esztétikai-filozófiai eszmefuttatásokat; a FISZ Kritikustusájának résztvevői azonban nemegyszer idegesítőnek találták, beleértve a szereplők névadását és a könyv címét. Kétségtelen, hogy a sztori nehezen indul, azonban a második fele, kivált az erdőlakók versíró, festő és színjátszó versenye végtelenül bájos és kacagtató - akárcsak Glaser Katalin illusztrációi.

Maximum tizenegyes! A Magyar Narancs gyerekirodalmi sikerlistája - magyar mezőny (2013. május – 2014. április) 1. Dániel András: Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém) (A szerző illusztrációival, Pagony, 2013) 60 pont 2. Dóka Péter: A kék hajú lány (illusztráció: Lakatos István, Móra, 2013) 58 pont 3. Domonyi Rita: Tündérbodár (illusztráció: Glaser Katalin, Csimota, 2013) 43 pont 4. Gimesi Dóra-Jeli Viktória-Tasnádi István: Időfutár 1. A körző titka (Tilos az Á, 2013) 37 pont 5. Tóth Krisztina: A londoni mackók (illusztráció: Takács Mari, Csimota, 2013) 31 pont 6-8. Tejbegríz. Finom irodalom gyerekeknek és felnőtteknek (szerk.: Lovász Andrea, illusztrálta: Kismarty-Lechner Zita, Cerkabella, 2013); Kiss Ottó: Szusi apó erdőt jár (illusztráció: Baranyai [b] András, Móra, 2013); Nagy Diána: Babageometria. Vonalak (Két Egér, 2013) 19 pont 9-11. Darvasi László: A Háromemeletes Mesekönyv (illusztráció: Koncz Timea, Magvető, 2013); Leiner Laura: Bábel (Ciceró Könyvstúdió, 2013); Simon Réka Zsuzsanna: Ahány király, annyi mese (illusztráció: Gyöngyösi Adrienn, Manó könyvek, 2013) 15 pont Szavazók: Both Gabi, Gombos Péter, Kucska Zsuzsa, Lovász Andrea, Nagy Boldizsár, Nánási Yvette, Németh Eszter, Pompor Zoltán, Sándor Csilla, Szekeres Nikoletta, Tamás Zsuzsa, Varga Betti A szavazóknak 4, az elmúlt egy évben (2013 májusa és 2014 áprilisa között) magyarul megjelent külföldi gyermek- vagy ifjúsági könyvet kellett megnevezniük. Az első 15, a második 10, a harmadik 6, a negyedik 3 pontot kapott. A listára szabályaink szerint legfeljebb 11 cím kerülhet.

Ünnep van, mert költészet is került a legjobbak közé: Tóth Krisztina ovisoknak szóló A londoni mackókja Takács Mari retró illusztrációival és új versekkel kiegészülve látott napvilágot az eredeti kötet megjelenésének és a Csimota kiadó fennállásának tízéves jubileumára.

Versek, prózák, mesék, sőt, receptek is találhatók a negyven kortárs szerzőt felvonultató reprezentatív Tejbegríz antológiában. Az ételekhez és az evéshez kapcsolódó szövegek célkorosztályát a kicsiktől a majdnem felnőttekig a tartalomjegyzékben fagyigombócok jelölik. És mert kaja+kultúra témában nem áll meg könyv Mautner Zsófia nélkül, mindehhez a Chili & Vanília blog és lapunk szerzője kreált recepteket. A szemet gyönyörködtető dizájn Kismarty-Lechner Zita(Sári és Nemszemétke) munkáját dicséri.

Ugorjunk a lista végére, itt találunk még kicsinyeknek szóló irodalmat: a Darvasi László-Koncz Timea-féle A Háromemeletes Mesekönyv feljebb lép a célkorosztályban, mint a korábbi Pálcika-történetek: az alsósok számára ígér némi bölcselkedéssel és irodalmi önreflexiókkal fűszerezett szórakoztató kalandokat. Szereplői, többek közt a folyton kérdezősködő Zalhúber Tibike (már-már mórickai karakter), két civakodó vecsési káposzta, a gonosz Sámánova Pukkanova Jajneked, valamint a Magyar Történelem (aki nem bírja a Csupa Nagybetűs Neveket, az bele se fogjon).

Kevésbé formabontó az Ahány király, annyi mese Simon Réka Zsuzsannától. A tíz, esti mesének ideális hosszúságú történet a hagyományos "minden jó, ha jó a vége" szerkezeten belül irreguláris uralkodókat vonultat fel: ilyen az ellenség nélküli, a könyvgyűjtő meg a rötyögős király, vagy az, amelyik szerette is meg nem is a spenótot. A tradicionálisabb ízlésű olvasók számára is élvezetes kötetet Gyöngyösi Adrienn (Csomótündér, Pipogya) meseszép rajzai díszítik.

Különleges pillanat listánk történetében, hogy bekerült a legjobbak közé egy kisbabáknak szóló, szöveg nélküli, kemény táblás lapozó. Nagy Diána fekete-fehér bébidizájnja az ismétlődő geometrikus formák, ívek, háromszögek, vonalak játékos megtörésével, a hullámok közt felbukkanó bálna, a pettyek közt futkosó hangya látványával vonzza a legkisebbek tekintetét.

Összesített listánk második helyezettje, de az ifjúsági regényeket tekintve az első A kék hajú lány. E szuggesztív könyvvel az író, újságíró, műfordító Dóka Péter egy csapásra berobbant a hazai mainstream gyerekirodalomba. A helyszín egy kórház gyerekpszichiátriai osztálya, ide kerül be a tizenharmadik születésnapján Olivér, aki tisztázatlan körülmények közt leesik (leugrik?) egy fáról. Odabent sok minden átértékelődik, új barátai lesznek, és az első szerelem is rátalál a kerekesszékes, különc Mira személyében. A betegség és/vagy a halál árnyékában születő sötét tónusú, érzelmes kamaszregények újabban külföldön is népszerűek (lásd például John Green nálunk is méltatott könyvét: Csillagainkban a hiba). A kritika egyöntetűen dicséri a művet, bár néhányan úgy vélik, hogy nyolcvanoldalnyi terjedelme nem teszi lehetővé az egyébként izgalmas jellemek kibontását. Másfelől ez a karcsúság és sűrítettség akár vonzó is lehet a mérsékelt mennyiségben olvasó ifjúság számára, amihez sokat hozzátesznek Lakatos István (Dobozváros, Bazsó és Borka) karakteres illusztrációi is. Sajnos a borítógrafika, bár igen szép, a címmel együtt meglehetősen félrevezető: annyira lányos olvasmányt vetít előre, hogy félő, nemigen fog eltalálni a fiúkhoz, holott épp az ő közegükben játszódik, róluk szól.

Aki nemcsak jót akar, de abból sokat is, annak ott az Időfutár (listánk negyedik helyén). A közrádió számára sosemvolt hallgatottságot hozó, kalandos-időutazós rádiójáték idén tavasszal, a harmadik évad után véget ért - ezzel csaknem egy időben megjelent a harmadik kötet. A történetben - amely őrzi a rádiójáték dinamizmusát és pergő dialógusait - mai gimnazisták, Hanna és barátai bonyolódnak egy szabadkőműveseket, Kempelen Farkast és egyéb rejtélyeket felvonultató kétszáz éves sztoriba. Ráadásul az intenzív guglizással és csetekkel tarkított, fordulatos cselekménybe ágyazva észrevétlen kultúrtörténeti ismeretterjesztés is folyik.

Szintén a kamasz korosztályhoz szól a bestsellerszerző Leiner Laura új regénye: az egyhetes, fiktív - a Szigetre erősen hajazó - nyári zenei fesztivál, a Bábel krónikája. Az eseményeket a 17 éves Anthony Kiedis-rajongó Zsófi blogjából ismerjük meg: freedom, zene, tömeg, kavarás ezerrel, és minderről posztok, tweetek és a szülők által is like-olt szelfik - ilyen az új generációs fesztélmény, melynek megragadásához Gerendai Károly is gratulál a borítón. A 29 éves, több mint tíz éve publikáló szerző némileg kilóg a magasirodalmi kánonból, de vitathatatlanul jó stílusban, szellemesen ír (bár elbeszélője némileg grafomán, amennyiben hét napról 520 oldalt bírt összeírni). Ráadásul könyvei - kivált a nyolckötetes, többszörös Aranykönyv-díjas Szent Johanna Gimi - gyaníthatóan több tinit nyertek már meg az olvasásnak, mint szegény Jókai és Móricz együttvéve.

Nehezen besorolható mű Kiss Ottótól a Szusi apó erdőt jár. A Baranyai (b) András (PapaApa, A rettentő görög vitéz) által illusztrált modern taoista mesében egy bölcs öreg kivonul a természetből, hogy ott a keresés-megtalálás-útelágazás-célba érés kérdésein elmélkedjen. A könnyed hangvétel és a sok kép ellenére nem kicsiknek szóló mese, hanem komolyabb dilemmákat érintő, tragikomikus kis traktátus, amely minimum művelt kamasz olvasót feltételez. Végül említsük meg, mert alig csúszott le a dicsőségtábláról és melegen ajánlható a tíz év feletti korosztály számára Berg Judit a Polgár lányokkal közös ifjúsági sakkregénye, az Alma - A sötét birodalom; valamint Molnár Krisztina Rita meseregénye, a Maléna kertje.

Orosz Ildikó

A cikk eredetileg a Magyar Narancsban jelent meg (2014/24).

Tovább olvasom

Nem csak a tízéveseké a világ – Gyerekirodalmi sikerlista, magyar mezőny

Ott hagytuk el a legutóbb, hogy a magyar szerzésű gyerekkönyvkínálat a kicsiknek szóló könyvekben és illusztrációban jóval erősebb volt, mint ifjúsági irodalomban. Örömmel jelentjük, hogy a mellékelt ábra szerint kezdünk felzárkózni a nemzetközi trendekhez young adult vonalon is. A Magyar Narancs 2015. novemberi gyerekirodalmi sikerlistája.

De kezdjük az 5–10 évesekkel, hiszen az élen toronymagasan Jakab végzett, ez a szupermenő – avagy baromi idétlen, ez ebben az életkorban véleményes – séróval rendelkező fiú, akinek elgurulnak az üveggolyói, egyenesen az ágy alá! A bátor ötéves az ágy alá bemerészkedve egy furcsa, kalandokkal teli másik világba csöppen. Dániel András író-grafikus egyebek mellett a Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém) szerzője, és sikerlistánk visszatérő vendége, hiszen bármibe fog, az eredmény tele elrajzolt, de a szélesebb közönség számára is befogadható, kedves humorral. A Mit keresett Jakab az ágy alatt? (és mi történt ott vele?) interaktív könyv, amely egyesíti a mesék, böngészők és foglalkoztatók sajátosságait – nem véletlenül jutalmazta a „leg­eredetibb gyerekkönyv” díjjal a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY). Ez a közelmúltban alakult grémium lett a Gyerekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) magyar szekciója; érdeme, hogy a hazai gyerekkönyves szakma több év kihagyás után, 2015-től ismét hivatalosan képviselteti magát a nemzetközi csúcsszervezetben.

Maximum tizenegyes! A Magyar Narancs gyerekirodalmi sikerlistája – magyar mezőny (2014. november – 2015. október) 1. Dániel András: Mit keresett Jakab az ágy alatt? (és mi történt ott vele?) (A szerző illusztrációival. Pagony, 2014) 79 pont 2. Elekes Dóra: A muter meg a dzsinnek (Illusztráció: Kun Fruzsina. Csimota, 2015) 53 pont        3. Lakatos István: A majdnem halálos halálsugár (A szerző illusztrációival. Kolibri, 2015)   37 pont 4. Lakatos István: Óraverzum. Tisztítótűz (Magvető, 2014) 35 pont 5. Miklya Zsolt: Végtelen sál (Illusztráció: Schall Eszter. Móra, 2015) 28 pont 6. Tóth Krisztina: A lány, aki nem beszélt (Illusztráció: Makhult Gabriella. Móra, 2015) 25 pont 7–9. Laboda Kornél: mátéPONTindul (Tilos az Á, 2015) 15 pont Németh Eszter: Kötéltánc (Móra, 2015) 15 pont Tóth Krisztina: Anyát megoperálták (Illusztráció: Hitka Viktória. Móra, 2015) 15 pont 10. Mészöly Ágnes: Darwin-játszma (Móra, 2014) 13 pont  11. Adamik Zsolt: Bibedombi szörnyhatározó (Illusztráció: Hanga Réka. Cerkabella, 2014) 12 pont A szavazóknak az elmúlt évben (2014 novemberétől 2015 októberéig) megjelent magyar gyermek- vagy ifjúsági könyvek közül négyet kellett megnevezniük. Az első 15, a második 10, a harmadik 6, a negyedik 3 pontot kapott. A listára szabályaink szerint legfeljebb 11 cím kerülhet. Szavazók: Both Gabi, Czomba Magdolna, Gombos Péter, Lovász Andrea, Nagy Boldizsár, Nánási Yvette, Németh Eszter, Pompor Zoltán, Sándor Csilla, Szekeres Nikoletta, Varga Betti

Második helyen végzett A muter meg a dzsinnek. Elekes Dóra 14 éven felülieknek ajánlható, karcsú könyve szépirodalmi eszközökkel mutatja be egy alkoholista anyával élő lány mindennapjait – fájdalmasan szépen, felkavaróan, Kun Fruzsina pszichedelikus rajzaival. Egy kiskamasz, aki betakargatja az anyját, amikor az éppen olyan állapotban van, hogy „elrabolták a dzsinnek”, a buszon idegen nénik gyerekének képzeli, és otthon titokban vagdossa magát – ez a különleges könyv a szülőkkel-pedagógusokkal megbeszélős, feldolgozós problémairodalom kategóriájába tartozik.

Az önállóan olvasó 8–12 évesekhez szól a harmadik helyen végzett, az akciófilmek ritmusában készült „képes regény”, A majdnem halálos halálsugár. Jobbnál jobb grafikákkal és tipográfiai játékokkal megpakolva lényegében egy őrült üldözés-menekülés az egész, szupergonoszokkal, semmire se jó – de végül mégis világmentő – gépezetekkel, kardfogú csigákkal, agyvelőre éhes zombikkal. Hőse a szívtelen Sperhakni által rablásra kényszerített vagány kis árva, Emma, aki véletlenül betéved a meg nem értett, narcisztikus feltaláló, Nicolas Tesla laboratóriumába, aztán elszabadul a pokol. Lakatos István grafikusként, képregényrajzolóként indult, majd a Dobozvárossal regény­íróként is berobbant (nála amúgy is elég gyakoriak a robbanások). Listánkon önmagát előzi: tavaly év végén jelent meg a 12 éven felülieknek ajánlható Óraverzum, egy trilógia első darabja, amely a jó sci-fi minden erényével rendelkezik. „Annyira friss, annyira szellemes s mindamellett oly mértékben előzmény nélküli a magyar ifjúsági irodalomban, hogy kétségkívül megérdemli a díjat” – méltatta Gombos Péter, amikor a zsűri nevében átadta neki a 2014 legjobb ifjúsági regénye kitüntetést. Felnőtteknek is élmény, ezért nem árulunk el róla többet, mint hogy a színhely, a címadó Óraverzum egy ősi, gigászi szerkezet, gépi naprendszer karokon mozgó bolygókkal. Lakatos nem tagadja meg a furcsa szerkentyűk iránti vonzalmát, de ezúttal szerencsésen elkerüli a Dobozváros túlrészletező leírásait, miközben megizmosodott a jellemábrázolásban és a dialógusokban.

Nem egy fiktív világban, hanem napjaink Magyarországán játszódik három ifjúsági regény: a Kötéltánc, a Darwin-játszma és a mátéPONTindul. Szereplői csaknem annyi időt töltenek egymással on-, mint offline, s ha valamiért leszakadnak a hálóról, akkor az idő múlását a megválaszolatlan mailek és FB-üzenetek számában mérik. Bizonyára nem járt még minden szavazónk kezében a frissen megjelent Kötéltánc, talán ezért nem szerzett több pontot, pedig jó eséllyel száll ringbe jövő tavasszal az év legjobb ifjúsági regénye címért. A 17 éves Lia titkos blogját (meg persze sms-eit, csetjeit) olvassuk, amelyből kibontakozik egy vidéki magyar kisváros fullasztó, belterjes légköre és egy gimnazista lány lelkivilága, akinek az önbecsülését földig gyalulja egy bántalmazó kapcsolat. Belecsúszni, mint a történetből látszik, nem is olyan nehéz, szabadulni belőle annál inkább. Németh Eszter a Könyvmutatványosok gyerekirodalmi portál alapító szerkesztője, irodalmi szervező és kritikus, egyben régi szavazónk (magára értelemszerűen nem voksolt).

A Darwin-játszma is egy kamasz lány én-elbeszélése, melyben a narrációs helyzet izgalmasabb, de a sztori a valóságtól elrugaszkodottabb. A 17 éves Kata amellett, hogy kiválóan ír, matekzseni, rá­adásul maratoni futó, ami még egy budapesti elit gimnáziumban (ahol a történet játszódik) sem gyakori kombó. Ezen túllendülve Mészöly Ágnes regényének fő erkölcsi kérdése releváns, és A Legyek Ura óta nem lehet elégszer feltenni: hogyan tud egy ártatlannak induló baromság, az utált osztályfőnök kicsinálásának a vágya eldurvulni, miért tesznek meg viszonylag jól szituált fiatalok egy zárt kis közösségben olyasmit, amit egyesével nem tennének meg. Nem véletlenül indul a történet Janne Teller Semmi című regényének felemlegetésével, amely az osztályban kötelező olvasmány. Ám ez az ünnepelt kortárs ifjúsági regény is csak addig érdekes, amíg be van tiltva, vagy legalábbis nem kötelező – lám, a mi hőseink sem olvasták, nem is tanultak belőle. A házibuli, a piák összelögybölése, a szex, drogok és rock and roll ugyanakkor az elit gimiben is alapvető beavatási rítus.

A lányos közeget jól kiegészíti a mátéPONTindul fiú narrátorának nézőpontja. A kamasz Máté szülei elutaznak nyaralni, de neki természetesen semmi kedve velük menni. Övé a lakás, nyugodtan álmodozhat plátói szerelméről, Annáról, és kereshet a fantáziái mellé több terabyte-nyi pornót. A bonyodalom egy elázott bulival indul, aztán a valóság a feje tetejére áll, és persze Annával is lesz valami, de nem mondjuk meg, mi. A kamaszkori énkeresés, hormonrobbanás és megváltozott valóságérzékelés örvénylő, allegorikus-filozofikus regénye – még ha kissé rövidke is, de a mienk!

Miután kitomboltuk magunkat kamaszvonalon, forduljunk vissza a romlatlan óvodás–kisiskolás korosztályhoz! Mindig ünnep, ha versek kúsznak fel a legjobbak közé. A sokoldalú és termékeny kiskunfélegyházi költő, Miklya Zsolt számos kötettel rendelkezik, legutóbb az ábécé betűire írt Ahol a hangok laknak mondókáival tűnt ki. Gazdagon illusztrált új versgyűjteménye, a Végtelen sál barátságos, otthonos, belakható világot tár elénk. „Minden hagyományt és versírási módot úgy használ föl, hogy többet és mást hoz ki belőle, mint amire számítunk” – írta róla Fenyő D. György, a kortárs irodalomban jártas pedagógus.

Két könyvvel is jelen van Tóth Krisztina, mindkettő finoman érzékenyítő, trauma-feldolgozó mese. Egy óvodás szemszögéből mutatja be az anya daganatos betegségének történetét Az anyát megoperálták. Megható, felszabadító, mosolyogtató könyv: bőséges humorforrás az ismeretlen kifejezések (rák, operáció, kemoterápia) miatt meglóduló asszociatív gyermeki fantázia és az anya kórházi tartózkodása alatt a háztartással küzdő apa. Márpedig a nevetés gyógyít. Hitka Viktória rajzai éppen olyan tabudöntőek, mint a szöveg: az anyuka kopaszon is gyönyörű, sőt egy képen Vénusz módjára születik újjá a fél mellével; mindez ízléses és magától értetődő. Tóth Krisztina másik, múlt hónapban megjelent mesekönyve az előbbinél szövegileg és képileg is sokkal metaforikusabb: A lány, aki nem beszélt a népmesék archaikus hangján, a lényeges kérdéseket nem megkerülve beszél az örökbefogadás nehézségéről és szépségéről.

A Bibedombi szörnyhatározó vizuálisan erősebb, mint szövegben, meg is kapta a maga gyerekkönyvdíját illusztráció kategóriában. Nem mintha különösebb baj volna Adamik Zsolt szövegével, épp csak az átlagos 8–12 évesnek túl elvont. Történet nincs, mindenféle unortodox, inkább aranyos, mint félelmetes szörnyeket katalogizáló, kissé kusza áltudományos lexikon, leginkább azoknak fog bejönni, akik imádják a katalógusokat és az autós-focis-dinoszauruszos kártyákat. Ilyen gyerek márpedig van.

Orosz Ildikó

A cikk a Magyar Narancsban jelent meg (2015/48).

Tovább olvasom

Növünk, növögetünk – Gyerekirodalmi sikerlista, magyar mezőny

A válogatás egész pontosan a 2012-es könyvhéttől a 2013-as könyvfesztiválig megjelent könyvekre terjedt ki, ezek közül mazsolázhattak szavazóink. A régebben megjelentek előnye, hogy biztosan átfutottak már a recenzensek kezén, az újaké viszont az élmény frissessége. Találunk ilyet is, olyat is a legjobbak közt. A Magyar Narancs 2013. áprilisi gyerekirodalmi sikerlistája.

Abszolút győztesként emelkedik ki Szécsi Noémi tavaly novemberben megjelent regénye, melyet recenzensük találóan urban fantasyként definiált. A címadó Mandragóra utca 7. látszólag bérház, ahol különös dolgok történnek, ezeknek igyekszik a végére járni a két barátnő, Ida és Tamara. A 10-12 éves célközönséget borzongató, rengeteg felnőtthumorral is megpakolt kalandokból kiderül, hogy a házmester boszorkány, Ida anyjának új barátja vámpír, a bébiszitter beépített jószolgálati tündér, és lelepleződik egy kettős ügynök kutya is.

Remekül megírt dialógusok festik a gyerekek mikrokörnyezetét, a poroszos, sótlan tanerőket, az osztálybeli típuskaraktereket és a tökéletlen családi hátteret, amelyben a gyerekek túl sokat kódorognak egyedül, a szülők útjai pedig olykor szétválnak. P. Szathmáry István humoros, groteszk rajzai akár egy későbbi animációs film alapját is jelenthetnék.

Egy széthulló család áll Nógrádi Gábor A gonosz hét napja című regényének középpontjában is, ez azonban szigorúan 13 éven felülieknek szóló ifjúsági regény. A 14 éves Alex meséli el az apja elköltözését követő egy hét történetét. A fiú hétfőn úgy dönt, nem megy iskolába - és elindul a lejtőn. Egyik hazugság és szemétkedés követi a másikat, a helyzet napról napra durvul, és vasárnap már a számára legfontosabb családtag, az ötéves kishúg élete a tét. Megható regény bűnről és bűnhődésről, a felnőttek képmutatásáról és a kamaszlélekben forrongó érzelmekről.

Érdemes mindjárt hozzáolvasni Lackfi János legújabb verseskötetét: a Kapjátok el Tüdő Gyuszit! beszélője szintén egy kamasz fiú. A "felnőttes gyerekeknek és gyerekes felnőtteknek" szóló provokatív versekben bőven folyik vér és nyál, van itt lövöldözés, darabolás és mutogatás, de szégyellnivalója itt sem a gyereknek, hanem nekünk, felnőtteknek van. Molnár Jacqueline erőteljes képekkel kíséri a verseket, találunk halálfejet csikkekből kirakva, de matyó mintával díszítve is.

Maximum tizenegyes! A Magyar Narancs gyerekirodalmi sikerlistája - magyar mezőny 1. Szécsi Noémi: Mandragóra utca 7. (Illusztráció: P. Szathmáry István. Európa, 2012) 70 pont 2. Máté Angi: Az emlékfoltozók (Illusztráció: Rofusz Kinga. Magvető, 2012) 39 pont 3. Kertész Erzsi: Labirintó (Illusztráció: Kasza Julianna. Cerkabella, 2012) 36 pont 4. Szegedi Katalin: Palkó (A szerző illusztrációival. Csimota, 2013) 27 pont 5-6. Tamás Zsuzsa: Macskakirálylány (Illusztráció: Radnóti Blanka. Naphegy, 2013) 21 pont Lackfi János: Kapjátok el Tüdő Gyuszit! (Illusztráció: Molnár Jacqueline. Móra, 2013) 21 pont 7. Kemese Fanni: A napszemű Pippa Kenn (Könyvmolyképző, 2012) 20 pont 8. Nógrádi Gábor: A gonosz hét napja (Móra, 2012) 19 pont 9. Jeney Zoltán: Rév Fülöp; Rév Fülöp Fajszföldön (Illusztráció: Haránt Artúr. Kolibri, 2012; 2013) 18 pont Szavazóink: Both Gabi, Gombos Péter, Komáromi Gabriella, Kucska Zsuzsa, Lovász Andrea, Nagy Boldizsár, Németh Eszter, Pompor Zoltán, Rácz I. Péter, Szekeres Nikoletta, Varga Betti A szavazóknak 4, az elmúlt egy évben megjelent, magyar gyermek- vagy ifjúsági könyvet kellett megnevezniük. Az első 15, a második 10, a harmadik 6, a negyedik 3 pontot kapott. A listára szabályaink szerint legfeljebb 11 cím kerülhet.

Szintén ifjúsági regény, ám a posztapokaliptikus fajtából Kemese Fanni A napszemű Pippa Kenn című regénye, a hírek szerint egy trilógia első darabja. Egy ismeretlen vírus okozta pusztítás után járunk a jövőben, ahol különféle mutánsok, elállatiasodott emberek és génkezelt egyének rohangálnak. Hősnőnk, a 17 éves Pippa, a vadonbeli túlélés és a harcművészetek mestere apja elvesztése után öt évig egyedül él. Az igényes lektűr szabályainak megfelelően a kegyetlen világ és a hullahegyek egy csíkos könyvbe illő románc kibontakozásához nyújtanak hátteret.

Evezzünk most már nyugodalmasabb vizekre! Máté Anginak, úgy tűnik, bérelt helye van a legjobbak közt, tavaly két könyve is felkerült listánkra, most pedig az előkelő második helyen végzett Az emlékfoltozók. A mesekönyv hősnője két tündérrigólány: a limonádéhajú és a faodúbarna, az ő különös, természetközeli életük boldog-szomorú történéseit meséli el a szerző a tőle megszokott lírai prózanyelven. Lassan indázó mondatok, poétikus szóköltemények bűvölik el az olvasót - néhány kivételtől eltekintve leginkább a felnőtteket, hisz a kicsik számára ezek a szövegek vélhetően túl elvontak, a nagyobbaknak pedig eseménytelenek. Ezzel együtt a könyv lenyűgöző, már csak a méreteit tekintve is: a hatalmas oldalakon teljes valójukban érvényesülhetnek Rofusz Kinga ikonszerű festményei a holdbökdöső, lepkelábnyommintás szoknyát viselő lánykáról.

Cselekménydúsabb és izgalmakat is tartogat Kertész Erzsi tavalyi könyvhétre megjelent allegorikus meséje, a dobogós helyen végzett Labirintó, amely óriási kultúrtörténeti anyagot mozgat - felötlik az Odüsszeia, A kis herceg, az Alice Csodaországban, Poe, de még a Kocka című thriller is. Mindezek beható ismerete persze nem szükséges az élményhez, hisz a szöveg és Kasza Julianna képi világa enélkül is beszippant (8 év felett ajánlott). Labirintó egy vízi útvesztő, szigetekkel és csatornákkal, ahonnan még nem tért vissza utazó: ki eltévedt, ki letelepedett egy szigeten, és célját örökre elfeledte. Hősünk is itt próbál szerencsét, feladata, hogy gondolásként révbe juttassa utasait: a vezéri ambíciókat dédelgető macskát, a butácska sellőt, a kiöregedett húsvéti nyulat és az idő előtt lebucskázott hullócsillagot.

A kisebbekhez, az 5-8 éves korosztályhoz szól Szegedi Katalin illusztrátor legújabb képeskönyve, mely a Csimota kiadó Tolerancia sorozatában jelent meg. A vékonyka, pápaszemes, matekos fiúcskát számos megaláztatás éri a suliban, utolsónak sem veszik be a fociba, de a dolgozatoknál persze a segítségét kérik. A történet egyszerű, és külön beszélgetés tárgyát képezhetik a rajzok: például az, ahogy a tornasor végén álló Palkónak a mellette álló még egy szamárfület is bemutat, vagy ahogy a fiú mindezek dacára mosolyogva bandukol hazafelé, földön húzva a tornazsákját. Minden jó, ha jó a vége: Palkó egy szellemes fordulattal a szintén magányos, duci Lenkával, Szegedi Katalin korábbi mesekönyvének hősnőjével köt barátságot.

Összetett nyelvisége okán a nagyobbakhoz (a hét év felettiekhez) szól a Macskakirálylány. Akasztják a hóhért, hisz szavazónkat, Tamás Zsuzsát eddig kritikusként, szerkesztőként és a hazai gyerekirodalmi élet aktív szereplőjeként ismertük. Most nagyon kedves, Radnóti Blanka által gyönyörűen illusztrált mesét írt egy királyfiról, aki a nagy szerencsepróbálásban nem jut tovább a szomszéd erdőnél, ott beveszi magát egy kunyhóba, és szomorú tétlenségben éli napjait, mígnem betoppan az ajtón egy különös, kacér macska, aki elcsavarja a fejét. Letargikus hőseink (a királyfi, a macska, egy mohos fa és Sári, a rongybaba) azon versengenek, ki tud búbánatosabb mesét mondani, de végül kiderül, hogy ezek is jó véget érhetnek, csak merjünk hozzájuk a vágyainknak megfelelő, szép befejezést álmodni.

Listánk 9. helyén egy gyereklovagregény-sorozat áll: tavaly ismertük meg Jeney Zoltán hősét, Rév Fülöpöt, aki szántódpusztai heverésző kisfiúból fegyverhordozóvá és Balatónia királyának, Csobánnak legkedvesebb sakkpartnerévé avanzsált. Az új kötetben folytatódnak kalandjai: Fajszföldre indul Gyenes ikertestvérével, Diás lovaggal, hogy megtalálják a picike fajszok eltűnt királyát. A regény erényei: akció, humor, akció. A nagy csatákat itt kolbásszal vívják, bumszli, szőrös siófok és filozofálgató gyékények közt vezet az út, és végül persze a lovagregény műfajának megfelelően szamárháton közlekedő Fülöp éleslátása menti meg a birodalmat. Haránt Artúr a lovagi kódexek képi világát idéző illusztrációkat készített a sorozathoz, amely bátran felolvasható már hétéves kortól, később pedig önálló olvasmánnyá válhat.

Listánk utolsó két helye azért maradt üresen, mert többszörös holtverseny alakult ki, és a legjobbak közé szabályaink szerint legfeljebb 11 könyv kerülhet. Említsük meg azért, hogy kik csúsztak le, hiszen ezt a három kiadványt egy-egy szavazónk az elmúlt egy év legjobb könyvének ítélte: Pacskovszky Zsolt: Szabadesés, Gimesi Dóra: Csomótündér (recenziónkat lásd a VII. oldalon), Kalas Zsuzsa: A szeretettolvajok.

Orosz Ildikó

A cikk a Magyar Narancsban jelent meg (2013/22).

Tovább olvasom