Tudós magyar nők a világban – Négy portré

Milyen nehézségekkel kell megküzdeniük ma a fiatal kutatónőknek, ha az élet minden területén helyt akarnak állni? Hol húzódik a tudományban az üvegplafon és hogyan lehet áttörni?

"A tudomány csajos dolog!" – hirdeti az Európai Bizottság friss kampánya, mely igyekszik szexinek mutatni a pályaválasztás előtt álló lányok számára a fiúk által belakott természettudományos és műszaki területeket. A honlapon holland fizikus, olasz virológus, lengyel anyagtudományi mérnök és magyar biomérnök nők beszélnek munkájuk szépségéről, hasznáról és személyes motivációikról. Ez nem csupán esélyegyenlőségi hókuszpókusz: a nők nagyobb munkaerő-piaci részvétele az élet minden területén kőkemény gazdasági érdek.

Segítség, hülye vagyok a matekhoz!

A középiskolában a lányok eredménye a reáltantárgyak terén megegyezik a fiúkéval, mégis sokkal kevesebben tanulnak tovább ilyen irányban. Mások a társadalom és a közvetlen környezet elvárásai, a folyamat már óvodáskorban kezdődik, akár azzal, vajon szülőként bátorítjuk-e lányunkat is az építés, a kísérletezés, problémamegoldás terén? Vagy, hogy például milyen borítóval jelenik meg egy iskolai tankönyv. Ha olyannal, mint a mellékelt ábra mutatja (Matematika 6. osztály, Apáczai Kiadó), amelynek borítója alapján a lányok sík hülyék a matekhoz, akkor ne csodálkozzunk, ha lasszóval kell befogni a lányokat, hogy legyenek bátran tudósok.

Számos felmérés szerint Magyarország konzervatívabb a társadalmi nemi szerepek terén, mint a legtöbb uniós ország, de legalább ilyen fontos eltántorító erőt jelent az információhiány: a fiataloknak elképzelésük sincs arról, mit csinál, hogyan él egy fura nevű ’adatbiztonsági szakértő’, ’klimatológus’ vagy ’üzemanyagcella mérnök’ – pedig minden jel szerint ezek a jövő álommunkái. E tekintetben hiánypótló a Nők a Tudományban Egyesület Lányok Napja rendezvénye, amelyen idén is 1500 lány ismerkedhetett meg a nagy egyetemek és innovatív cégek (pl. LEGO, IBM, Microsoft, Prezi, Bosch, Google) munkájával.

A nehézségek nem érnek véget a pályaválasztással, az üvegplafont a tudományos pályán is a felsőbb régióiban, a vezetésnél legnehezebb áttörni. Ma már nálunk is több nő vesz részt a felsőoktatásban mint férfi, a doktori fokozattal rendelkezők aránya pedig közel azonos. Ám, ahogy felfelé haladunk a ranglétrán úgy nyílik ki az gender-olló. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagjai közt már csak 7 százalékos a nők aránya, az idei 17 Széchényi-díjjal kitüntetett tudós közt pedig csupán egyetlen nő található: dr. Ligeti Erzsébet kutatóorvos. Némi reményre adhat okot, hogy a rangos Akadémiai Aranyérmet a díj 55 éves történetében idén először kapta meg nő: a matematika legendás professzorasszonya, T. Sós Vera.

Nem sokkal jobb a helyzet a fiatal kutatók körében sem: az MTA Lendület programjában részt vevő 109, kiváló fiatal közül csak minden tizedik nő. Húsz állami egyetemünk közül csak egynek (a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek) van női rektora, a hét nem állami egyetemből egynek sincs; a közel félszáz főiskola közül pedig csak minden ötödiket vezeti nő.   
Figyelem: Ez a cikk 2015-ben készült, a benne szereplő adatok változhattak. (De sajnos nemigen változtak.)

Madame Curie, a par excellence tudós nő

A hátrányok ma már nem annyira a nyilvánvaló megkülönböztetésen nyugszanak, hisz az ilyen esetek gyorsan napvilágra kerülnek és nem maradnak következmények nélkül: nemrég például nagy visszhangja volt, amikor egy rangos tudományos folyóirat lektora azt tanácsolta két kutatónőnek, hogy keressenek maguk mellé egy férfi kollégát is, ha eredményeiket közölni szeretnék. Ennél rejtettebb, apró hétköznapi gesztusok is nehezítik az érvényesülést. Kimutatták például, hogy egy szakértői társaságban, ahol férfiak és nők is jelen vannak, a férfiak jóval gyakrabban intézik szavaikat férfi kollégáikhoz és szakmai kérdésekről inkább velük vitatkoznak, míg a nők ritkábban jutnak szóhoz és kevesebb érdemi választ kapnak. A megbeszéléseken a nők kreatív ötletei nehezebben ütik át a férfi vezetők ingerküszöbét, a feladatok elosztásakor, a kinevezésekkor pedig a férfiaknak gyakrabban szavaznak előre bizalmat, míg a nők inkább kemény munkával utólag érdemelhetik ki a magasabb pozíciót. A döntéseknél szerepet játszanak a férfiak informális, szabadidős tevékenységeken alapuló hálózatai, melyek erősebbek a női hálózatoknál – a focizás, sörözés közben és a stadionlelátókon született döntések kultúrája az ókorig vezethető vissza.

Fontosak lennének a lányok számára a pozitív szerepmodellek – és nem csupán a kiugró történelmi teljesítményekre gondolok. Jó, hogy ott van nekünk Marie Curie, az első nő, aki a radioaktivitással kapcsolatos úttörő munkájáért megkapta a fizikai Nobel-díjat, majd ráduplázott egy kémiai Nobellel is. De nem lehet mindig egy ilyen különleges asszonyt előrántani a szertárból, ha inspirációt keresünk a fiatalok számára. Sikeres magyar kutatónőket kérdeztünk hivatásukról és sikereik titkáról.

Ősrobban(t)ások Svájcban: Pásztor Gabriella részecskefizikus

"Közel fénysebességgel mozgó protonokat és nehézionokat ütköztetünk egymással, lényegében mini ősrobbanásokat idézünk elő. Így vizsgáljuk, miért van tömege az elemi részecskéknek, mi lehet a Világegyetem jelentős részét kitöltő sötét anyag, milyen volt az Ősrobbanás után a világunkat kitöltő forró, sűrű kvarkanyag" – meséli a a svájci CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) laboratóriumában dolgozó Pásztor Gabriella részecskefizikus.

A CERN a világ legnagyobb nemzetközi részecskefizikai kutatóintézete, egyúttal a World Wide Web bölcsője, ahol több ezer kutató dolgozik 80 nemzet számos egyetemének képviseletében.

Gabriella egyetemista volt az ELTE fizika szakán, amikor későbbi férjével együtt jelentkezett a CERN nyári diákprogramjára. Végül kinti kutatásaiból írta meg diplomamunkáját, doktoriját és később ott is ragadt dolgozni. Részese volt 2012-ben a Higgs-bozon részecske kimutatásának, amelynek létét már 1964-ben megjósolták, előtte pedig részt vett a Nagy Hadronütköztető (e gigantikus részecskegyorsító berendezés) egyik detektorának megépítésében is. Munkájában nem csak a kíváncsiság, hanem a jó kommunikáció is fontos, hiszen egy-egy mérésen a kollaboráció 3000 tagjából akár százan is szorosan együttműködnek.

"Ma, amikor egyre csökken a természettudományos órák száma, fontos lenne a pedagógusok megbecsülésének növelése, hiszen a fiataloknak a család mellett, a legnagyobb ösztönzést egy jó tanár nyújthatja", vélekedik Pásztor Gabriella részecskefizikus, aki dolgozik, és maga is jó szívvel emlékszik fizikatanárára a szolnoki Verseghy gimnáziumban.

Háromgyermekes anyaként nagyon jól szervezettnek kell lennie. A CERN-ben a nők aránya 20 százalék alatti, de igyekeznek érvényesíteni az érdekeiket: elérték például, hogy a CERN a saját, korlátozott befogadóképességű bölcsődéje mellett a helyi gyermekgondozó intézményekkel is szerződjön, hogy a kutatók elhelyezhessék gyermekeiket. Azért a Budapest–Genf fapados járatra így is nem egyszer pattant fel egyik vagy másik nagymama. Gabriella az MTA Lendület programjának segítségével 15 év után hazaköltözik családjával. Az ELTE Fizikai Intézetében alapít kísérleti részecske- és magfizikai csoportot, amellyel bekapcsolódik a Nagy Hadronütköztető CMS nevű kísérletébe. "A gyerekeknek nehezebb lesz, hiszen ők beleszülettek a kinti kultúrába, de bízunk benne, hogy gyorsan be fognak illeszkedni itthon is."

Farkaslaboratórium: Kubinyi Enikő etológus

"Az etológiában posztdoktori szintig kiegyenlített a férfiak és nők aránya, a kutyák és lovak viselkedéskutatása pedig kifejezetten népszerű a lányok körében", meséli Kubinyi Enikő biológus, etologus, az MTA és az ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa, Junior Prima díjas kutató. Enikő világéletében biológus akart lenni, már gyerekként is bújta a tudományos könyveket és a botsáskától az autóriasztó hangját utánzó szajkóig mindenféle állatot nevelt. Első éves egyetemista volt, amikor elindult Csányi Vilmos tanszékén a kutyakutatócsoport, amelyhez azonnal csatlakozott. Ikerlányait várva doktorált, és, mivel időközben a tanszék a világ élvonalbeli kutya- és farkaskutató intézetévé nőtte ki magát, soha nem merült fel komolyabban, hogy külföldre költözzenek.

A magyar etológusok nevezetes kutatásai közül az egyik legérdekesebb, amelyben kimutatták, hogy a kutyák az ember szemébe néznek, követik és értelmezik a gesztusait, ellenben a farkasok akkor sem tesznek így, ha újszülött koruktól emberi környezetben nevelkedtek – ehhez Enikő kétkisfarkast is felnevelt, ágyába vette, kézből etette és még színházba iselvitte őket. De részt vett a Sony párizsi laboratóriumában az intelligens robotok fejlesztésében is. (Update: Jelenleg a kutyák öregedését vizsgáló Szenior Családi Kutya Program vezetője, mely elnyerte az Európai Kutatási Tanács Starting Grant ösztöndíját, 1,2 millió euró értékben)

Férje, Molnár Attila Dávid biológus végzettségű természetfilmes maga is gyakran állít haza egy-két forgatásból visszamaradt nyesttel, vadmacskával. Az ikrek megszületése után ő ment el GYES-re, de Enikő munkahelye is jóindulatú volt, hiszen a két gyerekhez minden kéz kellett. A nagyszülők a szomszédba költöztek, segítettek a főzésben, az erdőszéli kert gondozásában. Hét évvel később, a harmadik gyerek születésekor, a lányok örömmel veszenk részt kisöccsük gondozásában, etetik, fektetik, altatják.

"Ha egy nő sikeres a szakmájában és gyerekei is vannak, mindig elhangzik, hogy a háttérben milyen segítő, támogató családtagok állnak. Ugyanez persze igaz a sikeres férfiakra is, csak az ő esetükben ezt nem szokás megemlíteni" – állapítja meg Enikő, aki nem csak a tudománynak és az egyetemi oktatásnak, de az ismeretterjesztésnek is elkötelezett híve. Több mint száz újságcikk szerzője, az Élet és Tudomány rovatvezetője. Két blogot ír etológia és kutyakutatás témában, és rendszeresen találkozhatunk vele nyilvános előadásokon és a médiában.

Maláriaszúnyogok és fekete lyukak: Márka Zsuzsa asztrofizikus

"Ma már egyre gyakoribb a konferenciákon a babysitting szolgáltatás. Jövő nyárra szervezek egy konferenciát itt, az egyetemen és fontosnak tartom, hogy támogassuk azokat, akik csak kisgyerekkel tudnak jönni", mondja Márka Zsuzsa, a  New York-i Columbia Egyetem asztrofizika intézetének kutatója. Kísérleti fizikusként műszerfejlesztéssel, optikával es elektronikával foglalkozik. A Kísérleti Gravitációs csoport LIGO nevű kísérletében a neutroncsillagok és feketelyukak összeütközésekor keletkező ún. gravitációs hullámok – Einstein egyik legfontosabb "jóslata" – közvetlen detektálásán dolgozik közel ezer kollégájával. Vezetésével készült el a detektorok új időzítő rendszere. Az utóbbi években kutatásának másik fő iránya a biooptika, egyebek mellett a maláriaszúnyogok elleni hatékony védekezési eszközök kidolgozása.

(Update: azóta a gravitációs hullámok detektálása megtörtént, az eredményeket 2016 elején tették közzé. Erről és sok minden másról külön is beszélgettem Márka Zsuzsával a HVG Extra Nő magazinban.) 

Zsuzsa vegyészként végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, de doktoriját már fizikából szerezte Amerikában. 1993 óta él az USA-ban, a lehetőségek tartották kint. Férje és munkatársa Márka Szabolcs, a Columbia Egyetem fizika tanszékén professzor."A munkastílusunk jól kiegészíti egymást, ő nagyon kreatív, állandóan új ötletei vannak, én pedig szinte megszállott kitartással tervezek új eszközöket, kísérleteket. A döntések közösek, a munka még inkább összehozott bennünket."

Négy iskolás gyermek anyjaként sokat tud a munka és a családi élet összeegyeztetésének nehézségéről a tengerentúlon. Már megszületett az első gyermekük, amikor egy ideig külön kellett élniük, mert Zsuzsa még a Vanderbilt egyetemen (Tennessee) doktorált, amikor férje már a kaliforniai Caltech-en kapott állást. Így, a nagy távolság miatt, az apa az első évben ritkán láthatta a kislányukat. Zsuzsának doktoranduszként nem járt fizetett szülési szabadság, bár a témavezetője hetekig elnézte a távollétét; az egészségbiztosítása pedig nem fedezte a baba rendszeres vizsgálati és oltási költségeit. Később a megfelelő óvoda és iskola felkutatása jelentett nehézséget: ezek New Yorkban nagyon drágák és óriási a túljelentkezés.

"A kutatói munka előnye a rugalmas időbeosztás: adatokat kiértékelni, cikket írni otthon is lehet. Gyakran előfordul, hogy este meg bemegyek a laborba, szeretem a labor csendjét, a gondolkodást. A férjem inkább korán reggel szeret dolgozni. Anyósom olykor hónapokat nálunk tölt. A gyerekek a nyarakat Magyarországon töltik, ott édesanyám segít, aki egyébként maga is kutató. Ilyenkor megnő a munkában a produktivitásunk, viszont hónapokig nem látjuk a gyerekeket."

Kutatóorvos a családban: Dr. Fekete Andrea kutatóorvos

"Mi, nők sokkal inkább észben tartjuk, hogy a tudományon kívül is van élet. Erre viccesen emlékeztetni is szoktam az urakat" – véli Dr. Fekete Andrea kutatóorvos, gyermekgyógyász. Andrea a világszerte súlyos gondokat okozó népegészségügyi probléma, a cukorbetegség okait és gyógyításának eddig nem ismert lehetőségeit vizsgálja az MTA-SE Lendület Diabétesz kutatócsoport vezetőjeként. Legújabb eredménye egy új, immár szabadalmaztatás alatt álló gyógyszer kifejlesztése (Dr. Vannay Ádámmal közösen), amely csökkenti a szövetekben a krónikus gyulladások, valamint a természetes öregedés során is kialakuló hegesedést, ami világszerte milliók életét keseríti meg.

Két év amerikai és egy év németországi tartózkodás után 2011-ben az egyik első nőként nyerte el itthon a Lendület program öt évre szóló támogatását. Amikor harmadik fiával várandós lett, meglepve tapasztalta, hogy tízoldalas szerződése nem tartalmaz arra vonatkozó információt, hogy mi történik, ha GYES-re menne. Végül két év halasztást kapott, de már egy év után visszatért a munkába. Korábban gyermekgyógyászként is praktizált, de erre ma, a kutatásvezetés és három gyerek mellett nincs ideje.

Hugonnai Vilma nevét méltatlanul kevesen ismerik, pedig minden tudós nő sokat köszönhet neki. Az első magyar orvosnőnek még Zürichben kellett diplomát szereznie 1879-ben, és húsz évbe telt, mire itthon el tudta fogadtatni. A róla elnevezett emlékérmet azért hozta létre a Semmelweis Egyetem, hogy a fiatal kutatónők kiváló munkáját elismerje. Dr. Fekete Andrea, a kitüntetés egyik nyertese minden olyan kezdeményezést fontosnak tart, amely ráirányítja a figyelmet a nők munkájára, hiszen ezen a pályán ma is nehezebb érvényesülniük. Andrea korábban a L'Oreal Tudós Nők díját is megkapta: a profi stylistok, sminkesek, fodrászok munkájának köszönhetően jó érzés volt megmutatnia, hogy az okos nők is lehetnek szépek.

Andrea férje hasonló területen, de a klinikai gyakorlatban dolgozik, így szakmailag is kiegészítik egymást, ami nem jelenti azt, hogy otthon, a vacsoraasztalnál is munkáról beszélgetnének. Bébiszitter segíti őket, de az uzsonnát csak anya készítheti el, és szülői értekezletekre is ő jár.

Orosz Ildikó

A cikk szerkesztett formában a HVG Extra magazin A nő különszámában jelent meg (2015.)