elhivatott emberek, rejtett értékek, válogatott kulturális huncutságok

2016. július 15., péntek

A szépség és a kis szörnyetegek – Hat mesekönyv fiúknak és lányoknak

Postás, rendőr, vasutas: egy kisfiú számára ennél nincs feljebb. Vannak hivatások, amelyekből szimplán kinő a gyerek. Másokból a rideg valóság ábrándítja ki. A "mágikus gondolkodás" időszakában, ahogy a pszichológia nevezi, a kisfiúk számára a rendőr a modern kor hőse, egy királyfi, egy lovag, aki rács mögé dugja a gonosztevőket, és helyreállítja a világ rendjét. 

Valahol a Mikulásnál fordul meg a dolog: 6-7 éves kor körül a gyerek szükségszerűen belátja, hogy nincs Mikulás. És ez idő tájt arra is rájön, hogy apa, ha öt perccel később ér a kocsihoz, sziszegve kaparhatja ki a szélvédő alól a mikuláscsomagot, miközben az utcán rablók és gyilkosok rohangálnak.

Mi micsoda Junior – Rendőrség
Mi micsoda Junior sorozat rendőrségről szóló darabjában azonban még kerek a világ. Bognár Lajos főtörzsőrmester és járőrtársa, Tóth Linda a hajnali órákban kapja a hívást, hogy betörtek a Petőfi Általános Iskolába, ahonnét nagy értékű számítógépeket vittek el. A helyszínelők pillanatokon belül ott teremnek, lefényképezik és megszámozzák a nyomokat.
A bűnözők is tudják, hogyan illik viselkedni egy effajta oktató kiadványban: rozsdás furgonnal járnak, borostásak, és a tetthelyen felejtenek cigit, pajszert, hajszálat és lábnyomot. Van szemtanú, fantomkép, detektívüveg és helikopteres üldözés. A nyitogatós ablakok mögött minden bűn elnyeri méltó büntetését a zsebtolvajtól a drogcsempészen át a terroristáig. Pedig de jó lett volna az életszerűség kedvéért legalább egyetlen szalámilopó kisnyugdíjast futni hagyni!
No de nem marad el a sorozattól megszokott humor sem. Kedvenc képemen a szolgálaton kívüli rendőr otthonában könyvet olvas, mellette a kanapén alszik hű kutyája, s a közeg lábán hatalmas, fekete karmos tigrismancs mamusz. Ő is ember valahol.
(Tessloff Babilon Kiadó, 25 oldal, 2011, 2750 Ft) 

Boldizsár Ildikó–Szegedi Katalin: Királyfi születik
Az a törvényszerűség, hogy a mesékben a szegény ember legkisebb fiából királyfi lesz, Hamupipőkéből pedig királylány, szimbolikus értelmű: a mesehősöknek meg kell küzdeniük a boldogságért, meg kell találniuk a helyüket a világban, és ez a lehetőség mindenki számára adott. Ezt Boldizsár Ildikó meseelméleti és meseírói munkásságából is tudhatjuk. Két évvel ezelőtt jelent meg a Szegedi Katalin illusztrációival párbeszédben formálódó Királylány születik. A több díjat is nyert kiadvány egyfajta szülői "ajándékkönyv" volt, iránymutatás a kislányok számára az élet értékeiről. Most itt van fiús párja.
A kerettörténet szerint a királyfinak mindene megvan, és mindent megtanult, amit csak lehetett, mégis szomorú, mert egy kérdésre nem tudja a választ: hogy hol volt, mielőtt megszületett. Útnak indul hát, hogy egy mitikus utazás során megtalálja a választ. Míg a lányos könyvben az újszülött köré gyűlő égi királylányok képviselték a női előjelű értékeket (igazmondás, szépség, jóság, tisztaszívűség stb.), addig itt az ég madarai mutatnak példát a fiús minőségekből (bátorság, összetartozás, erő, éleslátás). 
Megoldás nincs, a királyfinak magának kell összeraknia, honnan jött és hová tart. Hihetetlen, hogy egy ilyen elvont, súlyos körmondatokból építkező szöveget milyen simán bekajálnak a gyerekek. Persze kérdés marad bennünk bőven, és nem árt, ha van egy 36 oldalasnál rövidebb válaszunk is arra, hogy "hol voltam, mielőtt megszülettem?". Mert az úgy nem fog menni, hogy sehol.
(Naphegy Kiadó, 36 oldal, 2900 Ft)
Sarah Gibb: Aranyhaj

Raponc, galambbegy, ligetszépe - többféle magyarítása létezik a Rapunzel című Grimm-mese bonyodalmait elindító ehető növénynek. A hosszú gyermektelenség után áldott állapotba került asszony megkívánja a szomszéd zöldjét, a kispapa meg nem rest lopni, hogy azután a feldühödött banyának ijedtében odaígérje a még meg nem született kisdedet. Így kap nevet Raponc, akit mostanában inkább Aranyhajként ismerünk, megfeledkezve az eredendő szülői bűnről, mely szerint itt egy gyermeket bizony salátára cserélnek.

A rab lány, akinek hosszú haján felmászik a toronyba gonosz nevelőanyja, majd a királyfi is, nálunk akkor került képbe, amikor a szomszéd kislány a kert végében rávette a fiamat, hogy másszon át hozzá a kerítésen - a hajánál fogva. Szőke fürtjeit vastag kötéllel toldotta meg, amelyet esztétikai és statikai okokból áthurkolt a nyakán - pont, mint a tavaly kijött Disney-verzióban. Szerencsére a közelben tartózkodtam, így a játék nem torkollott akasztásba. De ebből is látszik: a kiskorúak számára lebutított mesék semmivel sem ártalmatlanabbak, mint az eredeti. 

A Manó Könyvek által kiadott Aranyhaj-verzióból speciel semmilyen brutális momentum nem hiányzik. Tudjuk, hogy a mese szorongató fordulatait a gyermek belső képekké alakítva képes feldolgozni. Sarah Gibb illusztrátor azonban semmit nem bíz a véletlenre: a rokokó idill mellett készséggel festi meg a legdurvább jeleneteket - igaz, utóbbiakat nem színes tablóként, hanem kissé eltávolító gesztussal, árnyjáték formájában. Figyeljük meg az elrabolt bölcsőből kétségbeesetten kinyúló apró kezecskét, vagy azt, ahogy a toronyból kilökött királyfi három képkockán keresztül zuhan, belegabalyodik a tövises ágakba, majd megvakul! Igazán szép, művészi kiadvány. De korhatáros.

(Fordította: Totth Benedek. Manó Könyvek, 2011, 30 oldal, 2490 Ft)

Balettmesék képeskönyve

Lassan eléri a genderszemlélet a játékpiacot, az ápolónők és hulatáncosok mellett már pilótanőt is gyárt a Lego, és pár éve kijött az Angela Merkelről mintázott Barbie. Jól is van ez így, a kapu álljon mindig nyitva. De ne csodálkozzunk, ha kicsi lányunknak esze ágában sincs kisétálni rajta: megátalkodottan királylány, hableány, Aranyhaj és balerina akar lenni.

Azoknak, akik még 10-12 évesen is érdeklődnek a balett iránt, jó szívvel ajánlható a CD-melléklettel kiegészített képeskönyv. Győzzük le viszolygásunkat a borító iránt, mert a gyerekeknek bejön, mi pedig belül értékelhető tartalmat találunk. Öt klasszikus balett – CsipkerózsikaGiselleCoppéliaA hattyúk tavaA diótörő – néhol igencsak faramucin összefoglalt történetét olvashatjuk, amit kiegészít egy csomó habos-babos fotó, magyarázó rajz és érdekesség, balettpozíciók, spicc-cipő, grand plié és pas de deux. A könyv végi szószedetből a szülő is kupálódhat. Érthető módon túltengenek az angolszász fotók, bár egy helyütt a Magyar Állami Operaház hattyúi is megjelennek. A hátoldalon Volf Katalin prímabalerina (jó itt látni őt) ajánlása olvasható, aki hivatássá emelte a kislányok tütüről szőtt álmait.

(Írta: Barbara Newman, illusztrálta: Gill Tomblin. Egmont Kiadó, 64 oldal, 2011, 3699 Ft)

Benedek Elek: A csúnya királyfi és a szép királykisasszony
Két fiús és két lányos könyv után következzék két olyan, amelynek mindkét nem számára vannak tanulságai. A meseirodalomban gyakori motívum a kevély, mindenkit kikosarazó lány témája, akit végül egy előnytelen külsejű, agyafúrt legény betör. Nem használnám a hódítás szót, hiszen ezekben a történetekben mindig fontos szerep jut a megszégyenítésnek. Gondoljunk csak arra, milyen keményen vezekel a rátarti királylány a horgas állú királyfi kicsúfolásáért a Rigócsőr királyban - hogy aztán annál nagyobb legyen a katarzis. 
Benedek Elek meséje, A csúnya királyfi és a szép királykisasszony is beletartozik a sorba, ám itt kevésbé hangsúlyos a megalázás, inkább a csábítás a vezérelv. A kikosarazott csúnya királyfi álruhában visszatér, beáll inasnak a palotába, és különböző arany csecsebecsékért cserébe mindig eggyel több csókot kér a királylánytól. Pénzen vett szerelem?! - kap a fejéhez a szülő. Aztán rájön, hogy a Tolerancia sorozat egy darabjával van dolga, ezért sietve leszögezi: 1. ne ítéljünk a külső alapján: a csúnya lehet agyafúrt, a szép viselkedhet csúnyán (lásd még: az ész a fontos, nem a haj) 2. a királylány, bár az elején undorodott, a végén már nagyon is élvezte a puszilkodást.
Rippl Renáta kedves, gömböc figurái, az aprólékosan kidolgozott, folklorisztikus textúrák egészen egyedi képi világot teremtenek. Külön fejtörést jelenthetett a csúnya, de megszerethető főszereplő ábrázolása - én ebben a kérdésben biztos nem mernék ilyen bátran állást foglalni. Ez a királyfi szeplős, szemüveges és tökéletlen a fogsora. Vagyunk ezzel így egy páran.
(Csimota Kiadó, 24 oldal, 2200 Ft)
E. T. A. Hoffmann-Rogán Miklósné: Diótörő
Nincs karácsony Diótörő nélkül! Ha egész évben óvtuk gyermekünket a lelki traumáktól, s még a buszon is úgy ültetjük, nehogy valaki a hátunk mögött csúnyán nézzen rá, akkor legalább ünnepekkor hadd féljen egy kicsit! Rejtély, miért hiszi felnőve az ember, hogy azt a mesét, amelyiktől ő is tövig rágta a takaró alatt a körmét, mindenképpen meg kell osztania már egészen kicsi gyermekével. Talán mert Hoffmann (rém)álomszerű karácsonya nagyon is emlékeztet a valóságra: minden egyszerre ragyogó és torokszorító, a gyerekek ropogósra vasalt ruhában ölik egymást, mindentudó nagybácsik rabolják el kislányunk szívét, és belefúlunk az édességbe.
A Diafilmgyártó ősszel indított útjára egy új sorozatot, amelyben filmjeiket könyv alakban jelentetik meg. A vetítés hangulata nyilván elvész, de ha nincs időnk, energiánk összedugdosni a masinát, akkor azért jól jöhetnek ezek a könyvecskék. Ráadásul a képek némelyike, ki tudja, miért, a könyvben is teljességgel életlen, ami szépen visszaidézi a HD-film előtti korszak megkopott báját. Rogán Miklósné illusztrációinak erőteljes színvilága bizonyára a dia sajátosságaiból ered, a könyvsorozat általános vizuális megjelenítésén azonban még jócskán lenne mit dolgozni. Úgy is mondhatnánk: rém csúnya az egész).
Persze ebben az átírt meseváltozatban nem kell túl nagy borzalmakra számítanunk: az egerekhez képest jócskán túlerőben vannak az ólomkatonák, porcelánbabák, vidám szerecsen gyerekek, tobzódnak a biedermeier bútorok és a rizsparókák. A kis szenyó Karcsi persze folyvást cseszteti Marikát, a húgát, és direkte a legnagyobb és legkeményebb diókat erőlteti bele szegény Diótörő szájába, hogy három foga törik bele. De a gyakorló fiús-lányos szülő már semmin nem izgatja magát – csak legalább Marika foga maradjon a helyén.

(Diafilmgyártó Kft., 45 oldal, 1890 Ft)
Orosz Ildikó
A cikk szerkesztett formában a Magyar Narancsban jelent meg (2011/50).

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Az oldalról

Az oldalról
Orosz Ildikó budapesti újságíró, szerkesztő, fordító szerzői oldala. Válogatás különböző helyeken megjelent régi és új írásokból, fordításokból.

Népszerű bejegyzések

Kategóriák

abortusz Afganisztán Afrika agy Alkonyat állatkert állatok aloha altruizmus alumínium amazon Angela Merkel apaság árvíz autizmus bábszínház Bahrein Balassagyarmat Bánk bányászat baptista bauxit Berg Judit Bertók László birkózás bizarr Bodor Ádám bor borderline Bozsik Yvette bölcsőde börtön bűnügy Charcot Cinkota Czeizel Endre család csimpánz CSR D. Tóth Kriszta Dawkins demográfia denevér depresszió diagnosztika diktatúra dinó divat életmód életrajz elfojtás emberkereskedelem énekes Észak-Korea etológia evolúció falcolás farkas fejlesztő fekete közösség Fertőd fertőzés film filozófia fizika fogamzásgátlás foglalkoztató fogyatékosság fordítás forradalom főemlős földtörténet Franciaország Freud gender genetika génmódosítás gulag gyerek gyilkosság háború hagyomány hajkereskedelem hajó halál Halász Judit halpedikűr hamisítás hangzás használt Hawaii házasság hisztéria holokauszt Hugonnai Vilma India interjú Irak Irán irodalom Irvin D. Yalom iskola iszlám Izrael Jadviga párnája Jane Goodall játék Karafiáth Orsolya karrier Karski kereszténység kert kiállítás Kína kirándulás kocsma kommunikáció kommunizmus kooperáció kortárs könyv könyvfordítás könyvírás környezetvédelem kötődés kreativitás kultúra kutya Lajta Lengyelország London malom Margaret Thatcher mártír média memoár menedzsment mérnök mesterséges intelligencia modell MOM Park motiváció múzeum műemlék művészet Nagy Ervin narcizmus népesség neurológia nevelés nonprofit Obama Olaszország olimpia olvasás Ónodi Eszter orvostudomány öngyilkosság önsebzés ősember Palya Bea parasport paróka Parti Nagy Lajos Pataki Ági pedagógia Pilinszky politika postagalamb pro bono pszichiátria pszichológia radikalizmus regény rendellenesség restaurálás Ritter Andrea robot roma Románia ruha Rumini sakk segélyezés Selmec siker sikerlista sport stratégia szabadságharc szabadulószoba szaporodás szén Szent Hildegárd szépség Szervét Tibor szexipar szexualitás színház szivattyú szoptatás szovjetek szülés tanár tánc Tandori Tanganyika tanulás társadalom társasjáték tehetség Temple Grandin Teréz anya terrorizmus Tisza Tokaj történelem troll tudomány UK USA üvegplafon üzlet Vágó István vallás változás vámpír varázsló védőnő Vekerdy Tamás vers verseny vezető videó wellness zene zongora Zwack zsidóság
Szerző: Orosz Ildikó. Tulajdonos: a cikk végén feltüntetett sajtótermék. Idézz ennek fényében. Üzemeltető: Blogger.