„Hova futsz bazmeg?” – Simonyi Balázs: Futóskönyv

Ki muszájból, ki szenvedélyből, teljesítményvágyból, vagy saját határainak feszegetésére – egy biztos: a futás rohamosan terjedő szubkultúra. Az egykor láncdohányos értelmiségi és művészvilágból is egyre többen kapnak rá az egészséges életmód e non-plus ultrájára.

Egy Szigetkört lenyomni ma már legalább akkora sikk, mint harminc évvel ezelőtt ledönteni öt sligovicát. Echte futóözvegyek és futóárvák persze csak az igazán megszállottak mellett termelődnek – azokat nevezik így, akik párját/szülőjét olyannyira elragadta a futás, hogy több időt áldoznak e szenvedélyük, mint családjuk oltárán. Az ultrák közé tartozik maga a szerző is, aki könyve végén bizonyára nem véletlenül mond köszönetet „özvegyeinek és árváinak”.

Simonyi Balázs az elmúlt években több mint 150 podcastbeszélgetést készített profi sportolókkal és olyan ismert személyekkel, akik életében meghatározó ez a hobbi – ezekből válogatta ki a legérdekesebbeket. Kiderül, hogy Nádas Pétertől gyakran kérdezték faluhelyen, „hova futsz, bazmeg”, és öreg nénik dicsérték a szép lábikráját, Ónodi Eszternek pompás gondolatai támadnak kocogás közben, Pálinkás Szüts Róbert ópiátfüggőségét cserélte le kilométerfüggőségre, Litkai Gergely elkötelezett túrázó, Sipos István extrém futó pedig egyszer egy kamionnyi szponzorszalámit osztogatott szét futótársai között a Los Angeles és New York közötti, közel ötezer kilométer elmorzsolgatása közben, merthogy ő maga vegetáriánus.

Megannyi kedves, szép és vicces sztori, számtalan érdekes kultúrtörtneti csemegével, ahogy az alcím is ígéri: útról, időről, élményekről. Inspiráló olvasmány két rúd bejgli elfogyasztása közt, és aki ezután sem indul neki legalább egy kiadós gyaloglásnak, az tényleg menthetetlen kanapékrumpli.

Orosz Ildikó

Athenaeum, 431 oldal, 5999 Ft

A cikk eredetileg a Magyar Narancsban jelent meg (2024/51.)

Tovább olvasom