elhivatott emberek, rejtett értékek, válogatott kulturális huncutságok

2016. március 19., szombat

Választás és vonzalom – Öböl-szerelem

A vekker reggel kétszer csenget. Ájsa 4.30-kor elvégzi a napfelkelte előtt esedékes imát, aztán még visszaalszik. Három óra múlva farmerben és fejkendőben, a papa régi Fordján begördül munkahelyére, egy nemzetközi reklámügynökségbe.

Csakhogy a Bahreini Királyság ifjú szövegírója egy ideje képtelen a legújabb iszlám bank küldetésére és ragacsos nyalókaszlogenekre koncentrálni. Ájsa 23 éves és szerelmes. Erre meg is van minden oka, hiszen egy hónappal ezelőtt megtartották az eljegyzést unokafivérével, Alival.
Megjegyzés: Ebben a cikkben a korlátok közti, szabad párválasztás és az elrendezett házasság intézményét mutatom be Bahreinben és Iránban, ahol huzamosabb időt eltöltöttem. Különböző iszlám államok nőellenességével más cikkekben foglalkozom. 
Nem elrendezett házasság volt, saját döntésünk alapján házasodunk össze - mondja büszkén. Ájsa kijelentését egy nyugatitól gyökeresen eltérő tradíció keretén belül kell értelmezni. Bahrein az Öböl-térség egyik leggyorsabban demokratizálódó országa. Bár a törvénykezés részben még mindig az iszlám jog patriarchális alapjain nyugszik (top-feministák most azért harcolnak, hogy nők is lehessenek ingatlantulajdonosok), de a nők itt jóval nagyobb szabadságot élveznek, mint a környező országokban. Tanulhatnak, dolgozhatnak, vehetnek mozijegyet és fogamzásgátlót, tavaly pedig, az olajmonarchiák közül elsőként, teljes körű választójogot is kaptak. A nő itt sok mindenben dönthet, ám választását kevésbé a törvény adta lehetőség befolyásolja, inkább az élet egészét átható iszlám hagyomány. Örök példa az öltözködés: bár semmilyen előírás nem vonatkozik a nők viseletére, tíz helyi nőből kilenc (és fél) mégis elfedi magát valamilyen mértékben. Családi értékrendjüknek és saját meggyőződésüknek megfelelően választanak, és legtöbben a fátyol szabadságát.

Telefonos kapcsolás

Ájsa és Ali párválasztása a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fiatalok többször hallottak egymásról a rokonaiktól, családi összejöveteleken párszor találkoztak is (de az etikettnek megfelelően soha nem lehettek kettesben). A tapasztaltabb családtagok józan megfontolásai és a fiatalok kölcsönös, leginkább a kíváncsiság fogalmával leírható vonzalma természetes módon eredményezte, hogy eljegyezzék egymást. A rokonházasság, ami eredetileg a törzsi kötelékek megerősítését és gazdasági érdekeket szolgált, ma is gyakori az arab világban. Ájsa ismeri a vonatkozó tudományos kutatásokat, de nem aggódik, Ali nem elsőfokú unokatestvére. A fiatalok az eljegyzést nem kötelékként, hanem felszabadulásként élték meg, hiszen ezzel megnyílt előttük az út egymás valódi megismeréséhez. Az eljegyzés alatt a közösség jóváhagyásával együtt lehetnek. Összeköltözni és lefeküdni még nem lehet, s bár az utóbbira akadna mód, Ájsa szerint ez egyiküknek sem lenne jó. "Ali talán akarná, viszont ha beadnám a derekam, épp az ő bizalmát veszteném el. Ha később, a házasságunkban bármi probléma adódna, visszaszállhatna a fejemre a vád, hogy bezzeg én már akkor is könnyűvérű voltam" - magyarázza az ősi játékszabályok rafinált működési mechanizmusát.

Az arab lányok többsége féltve őrzi ártatlanságát, de egy kis flörttől nem ijed meg. Aki teheti, ráugrik a netre, nagyobb kultusza van azonban a telefonálgatásnak. Sokan véletlenszerű számok bepötyögésével tesznek szert ellenkező nemű ismerősre, s ha szerencsés a kapcsolás, akár hónapokig vagy évekig is eltarthat a titkos csevej. Népszerű még az autós flört: egy bizonyos szűk, állandóan bedugult utcában vonulnak fel a fiatalok, lehetőleg a családi géppark legjobb járgányán. Külön lányos és fiús kocsik araszolnak, diszkréten mérve fel a szembejövő kínálatot. Mindig a lányok adnak jelt, a fiúk követik őket valami elhagyottabb helyre. Telefonszámot cserélnek, párszor gyorsétteremben, nagyobb társaságban találkák is létrejönnek, ennél tovább azonban rendszerint nem jut a dolog, mert ezek a kapcsolatok hivatalosan nem vállalhatók a közösség előtt.

Dzsázminának sem volt könnyű, pedig ő nem is az utcán, hanem az egyetemen csípte fel későbbi férjét. "Három hónapig csak messziről néztük egymást" - emlékszik a hőskorra az ifjú üzletasszony. Odalépni, megszólítani egymást nem lett volna tilos, de a szándék komolytalanságát jelezte volna. Végül melléjük szegődött a szerencse, és egy közös ismerős bemutatta őket egymásnak. Sokáig titokban találkoztak, aztán mégis sikerült elfogadtatniuk a választást a családdal. Dzsázmina szokatlanul felvilágosult családból származik. Szépen melírozott haját is csak akkor takarja el, ha nem akar feltűnősködni, illetve ha nem volt ideje hajat mosni. Ezzel együtt nem is kérdés számára, hogy hívő mozlim. Eljegyzése tradicionális arab módon zajlott, hennaünneppel, jegyajándékkal, külön ünneplő női és férfinásznéppel. Akármennyire modern a szemlélete, a körülvevő értékrendtől nem függetlenítheti magát: a női sátorban készült esküvői fényképek és videofelvételek javát még a saját apjának és férjének sem mutatja meg: kábé kétszáz nő mulat kibontott hajjal, aranyban, selyemben, flitteresen.

Hagyományos bahreini esküvői viselet (Fotó: Wikimedia Commons/Jayson de Leon)

Ki, a hegyekbe

Az arab országokban tapasztalható szerves kötődés az iszlám hagyományhoz csak részben jellemzi a szomszédos Irán nőtársadalmát. Itt a lakosság igencsak megosztott: az erősen vallásos rétegek mellett ugyanis jelentős világi, illetve mérsékelten hívő népesség él. Őket szinte sokként érte az 1979-es iszlám forradalom. Bár az elmúlt években tapasztalható némi enyhülés (Update: azóta ismét bekeményített az iráni vezetés), továbbra is szigorú öltözködési szabályok vonatkoznak a nőkre, akik sok helyen csak a férfiaktól különválasztva tartózkodhatnak. Tilos a tánc, a könnyűzene számos formája, a parabolaantenna és a nyugati film. Az iráni tilalomlista jóval hosszabb, mint a környező arab országoké (kivéve Szaúd-Arábiát), de sokkal nagyobb az ellenállás és több a kiskapu is.

Világi családban nőtt fel a teheráni egyetem egyik festő szakos hallgatója, Párisza. Sok sorstársához hasonlóan minden rendszerellenes érzülete a kötelező, decens iszlám viselet, a hédzsab gyűlöletében összpontosul. Igyekszik a fejkendő takarásából minél többet felvillantani divatosra színezett frufrujából, és utcára lépés előtt keserű sóhajok közepette húzza fel szépen domborodó topjára a lötyögős rupúst. Csadorja? Nincsen. A 26 éves lánynak esze ágában sincs férjhez menni, barátja viszont van, és nem is az első, akivel már megízlelte az iszlám köztársaság minden tiltott gyümölcsét. "Nem akarom elsietni a házasságot, legalább három-négy fiút biztosan meg kell ismernem, hogy választani tudjak."

Divatfotók az iráni iszlám forradalom előtti időkből, az 1970-es évekből
A szívarcú Máhsza már választott. Zenés-táncos-italozós, koedukált esküvői partija lebukott ugyan, de férje szerencsére le tudta fizetni a betoppanó vallási rendőrséget. Az iráni húzd meg, ereszd meg játékban a korábbinál összehasonlíthatatlanul nagyobb szabadságot élvez a forradalmi érzelmű teheráni ifjúság. A fiúk és lányok azonban még mindig tömegével vonulnak a hegyekbe kirándulni, hogy elkerüljék a milíciák zaklatásait. Ma már nemigen fordul elő, ami pár éve, hogy a fiataloknak háromezer méter magasságban is szembesülniük kellett egy-egy havasi razziával.

Sokan torkig vannak az iráni hatalmi berendezkedéssel, ám azt senki sem tudja pontosan, hogy a lakosság végül is milyen arányban ellenzi és milyen arányban támogatja a mollák uralmát. Rejtély, hogy ha lehetne, hányan dobnák messzire a fátylat, az viszont biztos, hogy a világias érzelmű teheráni lányok párkereső drive-ja tökéletesen idegen sok millió, mélyen vallásos iráni nő gondolkodásától. A Tabriz városában élő Máriam például elrendezett házasság keretében ment férjhez öt évvel ezelőtt. Az azeri származású, mélyen vallásos lány 22 éves koráig, a rokonain kívül, nem ismert más férfit. Ekkor - jellegzetes képlet - a legjobb barátnőjének a bátyja vette el. A barátnő szülei alapos tájékozódás után keresték meg Máriam családját a házassági ajánlattal. Reza, a férjjelölt jól szituált mérnökember, akit húga ajánlólevelén és szülei áldozatos kutatómunkáján felül még egy fénykép is meggyőzött arról, hogy Máriam ideális választás. A döntő családi szeánszon a lány még vethetett egy lesütött pillantást jövendőbelijére, s mivel a jelölteknek nem volt ellenvetésük (ez az iszlámban alapfeltétele a házasságnak), létrejött a frigy.

Perzsa esküvő
Házasság biztonsági garanciákkal

Az elrendezett házasság, amely az iszlám államokon kívül Indiában, Japánban és sok más kultúrában is létezik, nem feltétlenül lélektelen adásvételi szerződés. Máriam és Reza ágyban és asztalnál megtanulta szeretni egymást. Különösen közel hozta őket a legnagyobb áldás, a gyerek. Tévedés azt hinni, hogy elrendezett házasságban ne létezne szerelem. Nagyon is létezik, csakhogy ilyenkor, kis szerencsével, a szerelem az esküvő után alakul ki, következménye tehát és nem oka a házasságnak. Az elrendezett házasságot az iszlám világrendbe ágyazott személyiség (jó esetben) nem jogainak megcsorbításaként, szabadságának korlátozásaként éli meg, hanem személyes szinten törődésként, tágabb értelemben pedig tradícióként, az értékek folytonosságaként. A nyugati individualizmussal szemben az iszlámban a közösség és a család értékei dominálnak, és a mozlim nagycsaládok hagyományosan igen aktív szerepet vállalnak a családtagok életének egyengetésében. A kiterjedt rokonság a házasságot nemcsak elrendezi, de karbantartásában is segédkezik. Máriam házassága a maga elrendezett voltában számos biztonsági garanciát is nyújt. Olyan kötelék ez, mely nem fogva tart, hanem inkább megemel, nem hagyja, hogy az egyén menthetetlenül a világba hulljon.

Örök vitatéma, hogy vajon melyik út vezet sikeresebb, tartósabb kapcsolatokhoz és elégedettebb, ad absurdum boldogabb emberekhez: a nyugati típusú, dinamikusabb párválasztásos módszer vagy az elrendezett házasság statikus intézménye. Az olyannyira eltérő kulturális értékrend viszonylatában kicsorbulnak az ilyenformán kiélezett kérdések, értelmetlenné válnak a válási, bántalmazási, öngyilkossági statisztikák. Egy biztos: a reklámszövegek fölé görnyedő Ájsa szeret, márpedig ez Mekkától keletre és nyugatra is ugyanazt jelenti. A különbség talán csak annyi, hogy az ő világában nemcsak helye, de ideje is van a szerelemnek. S hogy boldog lesz-e? Ins´allah - ha Allah is úgy akarja.


Orosz Ildikó

A cikk a Magyar Narancsban jelent meg (2003/17).
Fotó: youtube (4)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Az oldalról

Az oldalról
Orosz Ildikó budapesti újságíró, szerkesztő, fordító szerzői oldala. Válogatás különböző helyeken megjelent régi és új írásokból, fordításokból.

Népszerű bejegyzések

Kategóriák

abortusz Afganisztán Afrika agy Alkonyat állatkert állatok aloha altruizmus alumínium amazon Angela Merkel apaság árvíz autizmus bábszínház Bahrein Balassagyarmat Bánk bányászat baptista bauxit Berg Judit Bertók László birkózás bizarr Bodor Ádám bor borderline Bozsik Yvette bölcsőde börtön bűnügy Charcot Cinkota Czeizel Endre család csimpánz CSR D. Tóth Kriszta Dawkins demográfia denevér depresszió diagnosztika diktatúra dinó divat életmód életrajz elfojtás emberkereskedelem énekes Észak-Korea etológia evolúció falcolás farkas fejlesztő fekete közösség Fertőd fertőzés film filozófia fizika fogamzásgátlás foglalkoztató fogyatékosság fordítás forradalom főemlős földtörténet Franciaország Freud gender genetika génmódosítás gulag gyerek gyilkosság háború hagyomány hajkereskedelem hajó halál Halász Judit halpedikűr hamisítás hangzás használt Hawaii házasság hisztéria holokauszt Hugonnai Vilma India interjú Irak Irán irodalom Irvin D. Yalom iskola iszlám Izrael Jadviga párnája Jane Goodall játék Karafiáth Orsolya karrier Karski kereszténység kert kiállítás Kína kirándulás kocsma kommunikáció kommunizmus kooperáció kortárs könyv könyvfordítás könyvírás környezetvédelem kötődés kreativitás kultúra kutya Lajta Lengyelország London malom Margaret Thatcher mártír média memoár menedzsment mérnök mesterséges intelligencia modell MOM Park motiváció múzeum műemlék művészet Nagy Ervin narcizmus népesség neurológia nevelés nonprofit Obama Olaszország olimpia olvasás Ónodi Eszter orvostudomány öngyilkosság önsebzés ősember Palya Bea parasport paróka Parti Nagy Lajos Pataki Ági pedagógia Pilinszky politika postagalamb pro bono pszichiátria pszichológia radikalizmus regény rendellenesség restaurálás Ritter Andrea robot roma Románia ruha Rumini sakk segélyezés Selmec siker sikerlista sport stratégia szabadságharc szabadulószoba szaporodás szén Szent Hildegárd szépség Szervét Tibor szexipar szexualitás színház szivattyú szoptatás szovjetek szülés tanár tánc Tandori Tanganyika tanulás társadalom társasjáték tehetség Temple Grandin Teréz anya terrorizmus Tisza Tokaj történelem troll tudomány UK USA üvegplafon üzlet Vágó István vallás változás vámpír varázsló védőnő Vekerdy Tamás vers verseny vezető videó wellness zene zongora Zwack zsidóság

Archívum

Szerző: Orosz Ildikó. Tulajdonos: a cikk végén feltüntetett sajtótermék. Idézz ennek fényében. Üzemeltető: Blogger.