elhivatott emberek, rejtett értékek, válogatott kulturális huncutságok

2016. június 5., vasárnap

Üdv a Marson – A gánti bauxitbányászat emlékei

Gánt nem csak arról nevezetes, hogy itt található Semjén Zsolt vadászháza és Orbán Győző dolomitbányája. A húszas években a vértesi sváb faluból indult a hazai bauxitbányászat. A Marsra emlékeztető felhagyott bánya remek kirándulóhely.
Ahhoz képest, hogy milyen félelem övezi ma az alpakka evőeszközöket, mondván károsak az egészségre – százötven évvel ezelőtt még egyenesen császári privilégium volt az alumínium eszcájg. Az első alumíniumtárgyak közt egy csörgő is volt, melyet III. Napóleon újszülöttje kapott ajándékba Sainte-Claire Deville francia kémikustól. Deville-nek 1854-ben sikerült előállítania a világ első, egykilós alumíniumtömbjét, mellyel a következő évi párizsi világkiállításon szenzációt aratott. A "francia ezüst" ára kezdetben az aranyéval vetekedett, jobbára ékszereket készítettek belőle. Az ipari felhasználás csak a huszadik században, az olcsóbb eljárások - jelesül az elektrolízis - elterjedése után indult be.
Pionír növényzet a felhagyott gánti bauxitbányában (Fotó: Göndör Péter)
Az alumínium alapját jelentő bauxit nevét a franciaországi Les Beaux-de-Provence után kapta, ahol az 1820-as években felfedezték. Magyarországon a huszadik század elején, Erdélyben találtak először, de az első világháború után szükség volt az anyaországi kutatásokra. Balás Jenő gyergyóremetei bányamérnök 1919-ben települt át, s Budapesten nyitott bánya- és kohómérnöki irodát. ' azonosította a bauxitot 1920-ban a vértesi sváb falu, Gánt határában, a hosszúharasztosi részen. A kutatásokat kiterjesztették az egész Dunántúlra, és egy év múlva Halimba és Szőc térségében, két év múlva Iszkaszentgyörgy mellett, a későbbi Kincsesbányán fedeztek fel vékony takaróréteg alatt jó minőségű bauxitot. Balás özv. Schweighardtné Méri néni kocsmájában rendezte be gánti irodáját - ezen helyen, a mai Vértes vendéglőben jelenleg emlékszoba található.
A bauxitbányászat történetét és technológiáját mutatja be a falutól három kilométerre délre, az országút mellett található kis kiállítás. A hetvenes években kialakított, föld alatti vágatrendszer hiteles, de csupán szemléltetési célú, hiszen itt sosem volt mélyművelés, csak külszíni fejtés. A bejárat mellett bányavonat és Imre, a gőzmozdony, mert ahogy a vasutasok, a bányászok is nevet adtak mozdonyaiknak. Odabent a bauxitbányászat enyhén enyészetszagú kézi és gépi eszközei, csillék, szállítószalag, irányító központ. Jóllehet az első kutatások több mint 3 millió tonna bauxit jelenlétét, Európa egyik leggazdagabb lelőhelyét vetítették előre, a kitermelés tőkehiány miatt lassan indult be. Balás eladta a bányajogosítványokat, és a munkát végül egy német tulajdonú cég kezdte meg 1926-ban. (A hazai bauxitbányászat atyja később a Velencei-tó, a Balaton és a Sió szabályozása, valamint a budapesti hévízrendszerek terén is jelentős érdemeket szerzett.)
Remek kirándulóhely, de kánikulában nem ajánlott. (Fotó: Orosz Ildikó)
Puli rover
Akkoriban a meddőréteg letakarítása és a külfejtés kézzel történt, teraszos formában. A bányászok 12 órás műszakban dolgoztak, csillénként 14 fillért kaptak, a kvótát 30 csillében határozták meg. A bánya nyitásakor 140 férőhelyes munkáslaktanya is épült, majd kultúrház, mozi, orvosi rendelő, iskola. 1930-ban helyezték üzembe az első gőzbaggert (ez afféle földkotró gigamasina), és rövidesen a világ legjobban gépesített bányája lett a gánti. Ezzel párhuzamosan létrejött az ajkai, majd a mosonmagyaróvári timföldgyár, a csepeli kohó, a kőbányai feldolgozóüzem. A magyar alumínium legnagyobb felvevőpiaca a Harmadik Birodalom volt, amely jelentős tőkét biztosított a kapacitásnöveléshez. A "magyar ezüst" diadalútja a kommunizmus alatt is folytatódott, a gánti bánya 1953-ban érte el 600 ezer tonnás csúcstermelését. A falu közelében öt helyen folyt a külszíni fejtés, ám a telepek az 1980-as évekre kimerültek. 1926 és 1988, a bezárás éve között 13,6 millió tonna bauxitot termeltek itt ki. A felhagyott bányákat egy kivételével rekultiválták, az "úgy hagyott" Bagoly-hegyi bánya 127 ezer négyzetméterén pedig földtani parkot alakítottak ki.
A vörös legkülönfélébb árnyalataiban játszó bányagödör lenyűgöző látvány - nem véletlen, hogy többször volt már Mars-szimulációk helyszíne, sőt itt tesztelték a leendő első magyar holdjárót, a Pulit is, melyet a Google Lunar X Prize versenyen részt vevő magyar önkéntescsapat, a Puli Space fejleszt. A kopár lankák közt pionír növényzet, a mélyben kis tó.
A vörös legkülönfélébb árnyalataival találkozhatunk (Fotó: Göndör Péter)
A gánti (és általában a hazai) bauxit karsztbauxit. Alapja triász kori dolomit vagy mészkő, amely a kréta korban karsztosodott, ennek üregeibe, mélyedéseibe rakódott le a bauxit 40-90 millió éve. A bauxit lényegében magmás kőzetek mállásterméke, melyből kioldódtak a bomlékonyabb ásványok, és feldúsultak az ellenállóbb alumínium-, vas- és titánásványok. A bauxit (és a timföldgyártás melléktermékeként keletkező vörösiszap) jellegzetes színét a vastartalom okozza. A fedőréteg, amely megvédte a bauxitot a lepusztulástól, eocén kori tengeri üledék. Nagy kár, hogy az EU által támogatott, elvileg tizenhárom állomásos tanösvényen mindössze egyetlen tájékoztató táblát találunk, így a geológiai formák azonosítása a laikus számára igencsak nehézkes. Ha mást nem, az eocén kori, vékony feketeszénréteget biztosan felismerjük a 28 méteres bányafal rétegei közt.
A szomszédos magaslatról, egy második világháborús beton géppuskafészek mellől jó kilátás esik a lassan gyógyuló tájsebekre. Az egykori bányákban felszínre került üledékes ősmaradványok, lenyomatok és a színes ásványok régóta vonzzák a kincsvadászokat - de ne feledjük, hogy tájvédelmi körzetben járunk. Nagyobb őskövületeket a tanösvényen már nem találni, de kis szerencsével tanúi lehetünk, amint kortárs csigák 50 millió éves toronycsigaházak közt araszolnak.
Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállítás: Gánt-Bányatelep, nyitva április 1-jétől október 31-éig, hétfő kivételével 10.00-18.00. Ugyanitt a földtani park és tanösvény folyamatosan látogatható. Kánikulában, nap közepén nem ajánlott.
Orosz Ildikó
Fotó: Göndör Péter (1, 3), Orosz Ildikó (2)
A cikk és az első fotó a Magyar Narancsban jelent meg (2014/30).

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Az oldalról

Az oldalról
Orosz Ildikó budapesti újságíró, szerkesztő, fordító szerzői oldala. Válogatás különböző helyeken megjelent régi és új írásokból, fordításokból.

Népszerű bejegyzések

Kategóriák

abortusz Afganisztán Afrika agy Alkonyat állatkert állatok aloha altruizmus alumínium amazon Angela Merkel apaság árvíz autizmus bábszínház Bahrein Balassagyarmat Bánk bányászat baptista bauxit Berg Judit Bertók László birkózás bizarr Bodor Ádám bor borderline Bozsik Yvette bölcsőde börtön bűnügy Charcot Cinkota Czeizel Endre család csimpánz CSR D. Tóth Kriszta Dawkins demográfia denevér depresszió diagnosztika diktatúra dinó divat életmód életrajz elfojtás emberkereskedelem énekes erdő Észak-Korea etológia evolúció falcolás farkas fejlesztő fekete közösség Fertőd fertőzés film filozófia fizika fogamzásgátlás foglalkoztató fogyatékosság fordítás forradalom főemlős földtörténet Franciaország Freud gender genetika génmódosítás gulag gyerek gyilkosság háború hagyomány hajkereskedelem hajó halál Halász Judit halpedikűr hamisítás hangzás használt Hawaii házasság hisztéria holokauszt Hugonnai Vilma India interjú Irak Irán irodalom Irvin D. Yalom iskola iszlám Izrael Jadviga párnája Jane Goodall játék Karafiáth Orsolya karrier Karski kereszténység kert kiállítás Kína kirándulás kocsma kommunikáció kommunizmus kooperáció kortárs könyv könyvfordítás könyvírás környezetvédelem kötődés kreativitás kultúra kutya Lajta Lengyelország London malom Margaret Thatcher mártír média memoár menedzsment mérnök mesterséges intelligencia modell MOM Park motiváció múzeum műemlék művészet Nagy Ervin narcizmus népesség neurológia nevelés nonprofit Obama Olaszország olimpia olvasás Ónodi Eszter orvostudomány öngyilkosság önsebzés ősember Palya Bea parasport paróka Parti Nagy Lajos Pataki Ági pedagógia Pilinszky politika postagalamb pro bono pszichiátria pszichológia radikalizmus regény rendellenesség restaurálás robot roma Románia ruha Rumini sakk segélyezés Selmec siker sikerlista sport stratégia szabadságharc szabadulószoba szaporodás szén Szent Hildegárd szépség Szervét Tibor szexipar szexualitás színház szivattyú szoptatás szovjetek szülés tanár tánc Tandori Tanganyika tanulás társadalom társasjáték tehetség Temple Grandin Teréz anya terrorizmus Tisza Tokaj történelem troll tudomány UK USA üvegplafon üzlet Vágó István vallás változás vámpír varázsló védőnő Vekerdy Tamás vers verseny vezető videó wellness zene zongora Zwack zsidóság
Szerző: Orosz Ildikó. Tulajdonos: a cikk végén feltüntetett sajtótermék. Idézz ennek fényében. Üzemeltető: Blogger.