elhivatott emberek, rejtett értékek, válogatott kulturális huncutságok

2017. április 10., hétfő

Szárnya van, de nem madár – Abaligeti Denevérmúzeum

Lógva alszik, állva szül, röptében szoptat, és a fülével lát. Nyár végén párzik, de a hímivarsejteket a következő tavaszig őrizgeti. Az abaligeti Denevérmúzeum számos érdekességet tartogat - persze könnyű úgy, hogy igen szerény a tudásunk ezekről az állatokról.

A denevér olyan, mint a spenót: amint a zöld főzeléket is szívesen falja a gyerek és csak a szülők elfojtott undorát látva változik meg idővel a véleménye, a kiskorúak többsége kifejezetten kedves állatnak tartja a denevért, és nem csak Batman miatt. Az egyik ok bizonyára a fejjel lefelé lógásban keresendő, amely alapján a bőregér közeli rokona az embergyereknek. Felnőve általában előtérbe kerül a félelem és a babonák: hogy a denevérek bajt hoznak a házra, beletépnek a hajunkba, és kiszívják a vérünket. Igazságtalan dolog, hiszen ezek egyike sem jellemző a hazai denevérekre –ellentétben a gyerekekkel, akikről alkalomadtán mindez elmondható.
Záróra a kis patkósorrú denevéreknél
A maga műfajában egyedülálló abaligeti Denevérmúzeum létrehozásának egyik apropója, hogy a Magyarországon előforduló 28 denevérfajból 24 megtalálható ezen a tájon. Másrészt a cseppkőbarlang nyár végén kedvelt párzási hely (nászbarlangként is emlegetik), télen pedig jelentős szálláshely. Sajnos a denevéreket fenyegető veszélyek, elsősorban az élőhelyek pusztulása, az intenzív erdészet, valamint a táplálékukat adó rovarok szennyezettsége miatt Abaligeten is évről évre kevesebb példány gyűlik össze. Nem véletlen, hogy a hazai fajok mindegyike védett, egy részük fokozottan.

Óránként egy levegővétel
A denevérek téli álmot alszanak, és igen érzékenyek alvóhelyük hőmérsékletére, páratartalmára és fényviszonyaira. Az ideális szállás megtalálásáért hajlandóak akár több száz vagy több ezer kilométert is vándorolni - ahogy a kiállítás ledlámpás terepasztala is mutatja. Többségük barlangokba, kisebb részük odvas fákba húzódik vissza. A hibernált állapot az energiafelhasználás minimalizálásáról szól: testhőmérsékletük lehűl, szívverésük, légzésük lelassul (óránként csupán egyszer vesznek levegőt), és fajonként változó, hogy szorosan összebújnak, vagy a szárnyukkal takarják be magukat.

Sajnos az Abaligeti-barlangban a turizmus ilyenkor sem szünetel. Jóval kevesebb a látogató, de a csoportok így sem állhatnak meg az alvó denevérkolóniák alatt, mivel az emberekből felszálló testmeleg megzavarhatja a kényes hőmérsékleti egyensúlyt, az idő előtti ébredés pedig végzetes lehet a denevérek számára. Elsősorban nagy és kis patkósdenevérek, hosszúfülű, ritkábban tavi és vízi denevérek telelnek itt, ma már csak néhány százas nagyságrendben.
A kétteremnyi múzeum régimódian, vitrinek és diorámák segítségével mutatja be sokak félelmének tárgyát: élethűen berendezett padlástérben, tojást lopó nyest, egerésző gyöngybagoly és más, ház körüli jószágok közt, alig észrevehetően bújnak meg a denevérek. De van műbarlang alvó kolóniával és erdőrészlet rókával, faodúban megbújó példányokkal is.

Betekinthetünk a villanyóraszekrényre emlékeztető mesterséges denevérodúkba is, amelyekben némán, mint fekete befőttek sorakoznak a bőregerek. Mielőtt szívrohamot kapnánk, hogy az ismeretterjesztés oltárán halomra öltek itt egy csomó védett állatot, Gergely Tibor tárlatvezető megnyugtat, hogy a denevérek 90 százaléka gipszből készült. Van azért pár preparátum is: a rontás elhárítására a pinceajtóra kiszegezett denevér például bizonyosan látott jobb napokat.

Mű-bőregér
Az élőhelyek közt megjelenik a lakótelep is: falra szerelt panelek közt lapulnak a mű-bőregerek, melyek "echtes Leder" változatai szürkületkor vígan cikáznak a betonházak közt. Most már azt is megtanuljuk, hogy társbérlőnk a korai denevér, amelynek nem azért halljuk jellegzetes, ciripelő hangját, mert abszolút hallásunk van, hanem mert ő az ultrahangtartományon innen eső frekvenciákra is képes.
Társai ellenben kizárólag 20 ezer Hz felett érdekeltek. A hanghullámokat a szájukkal (a patkósdenevérek az orrukkal) bocsátják ki, majd visszaverődésüket a fülükkel fogják fel, így tudnak lecsapni a szúnyogokra, bogarakra, fel-feldobott kőre, és így kerülik el az akadályokat. Kutatások szerint az echolokáció még ittas állapotban is pontosan működik, ami csak azért érdekes, mert a trópusi, nem rovarevő, hanem vegetáriánus "nagy denevérek", más néven repülőkutyák előszeretettel fogyasztanak fermentált gyümölcsöt – és még így sem okoznak súlyos közlekedési balesetet. Egyébként a világ közel 1000 denevérfaja közül mindössze három dél-amerikai faj szív vért; ez persze nem vigasztalja a veszettséggel megfertőzött perui tehénpásztorokat.
Míg a kiállítás általában véve szűken méri az információkat, és nélkülözi az interaktivitást (pedig nem régen, 2004-ben nyílt), az anakronisztikusnak ható érintőképernyős monitor célratörően bemutatja az összes hazai fajt. Biztosan megmarad a piszedenevér bizarr, ördögszerű képe és a korai óriásdenevér csaknem félméteres szárnyfesztávja, valamint az emberi fül számára átalakított denevérhangok, amelyek közt a napos csibétől Mikrobin át Darth Vaderig minden megtalálható.
Ilyenkor, áprilisban a nőstények már vemhesek, és hamarosan szülőkolóniákba tömörülnek. Ám a párzás különös módon már tavaly augusztusban megtörtént, hogy azután a hímivarsejtek több hónapos hibernációját követően, az áprilisi ébredés után történjék meg a megtermékenyülés. Júniusban a nőstények fejjel felfelé fordulnak, szárnyukat visszahajtják, és ebbe pottyantják kölyküket, aki visszafelé görbülő fogacskáival úgy rászívja magát az anyamellre, hogy onnan letépni sem lehet. Így mennek együtt vadászni. Sőt, amikor már levált, és ízeltlábúakat fogyaszt a kicsike, az anyja még akkor is visszajár megszoptatni.
Orosz Ildikó
Nyitva: március 15.-október 15., 9.00-18.00; október 16.-március 14., 10.00-15.00. Denevérnap: augusztus végén, a barlangnál. www.ddnp.hu
A cikk a Magyar Narancsban jelent meg (2012/11.)
Fotó: Wikipedia

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Az oldalról

Az oldalról
Orosz Ildikó budapesti újságíró, szerkesztő, fordító szerzői oldala. Válogatás különböző helyeken megjelent régi és új írásokból, fordításokból.

Népszerű bejegyzések

Kategóriák

abortusz Afganisztán Afrika agy Alkonyat állatkert állatok aloha altruizmus alumínium amazon Angela Merkel apaság árvíz autizmus bábszínház Bahrein Balassagyarmat Bánk bányászat baptista bauxit Berg Judit Bertók László birkózás bizarr Bodor Ádám bor borderline Bozsik Yvette bölcsőde börtön bűnügy Charcot Cinkota Czeizel Endre család csimpánz CSR D. Tóth Kriszta Dawkins demográfia denevér depresszió diagnosztika diktatúra dinó divat életmód életrajz elfojtás emberkereskedelem énekes Észak-Korea etológia evolúció falcolás farkas fejlesztő fekete közösség Fertőd fertőzés film filozófia fizika fogamzásgátlás foglalkoztató fogyatékosság fordítás forradalom főemlős földtörténet Franciaország Freud gender genetika génmódosítás gulag gyerek gyilkosság háború hagyomány hajkereskedelem hajó halál Halász Judit halpedikűr hamisítás hangzás használt Hawaii házasság hisztéria holokauszt Hugonnai Vilma India interjú Irak Irán irodalom Irvin D. Yalom iskola iszlám Izrael Jadviga párnája Jane Goodall játék Karafiáth Orsolya karrier Karski kereszténység kert kiállítás Kína kirándulás kocsma kommunikáció kommunizmus kooperáció kortárs könyv könyvfordítás könyvírás környezetvédelem kötődés kreativitás kultúra kutya Lajta Lengyelország London malom Margaret Thatcher mártír média memoár menedzsment mérnök mesterséges intelligencia modell MOM Park motiváció múzeum műemlék művészet Nagy Ervin narcizmus népesség neurológia nevelés nonprofit Obama Olaszország olimpia olvasás Ónodi Eszter orvostudomány öngyilkosság önsebzés ősember Palya Bea parasport paróka Parti Nagy Lajos Pataki Ági pedagógia Pilinszky politika postagalamb pro bono pszichiátria pszichológia radikalizmus regény rendellenesség restaurálás Ritter Andrea robot roma Románia ruha Rumini sakk segélyezés Selmec siker sikerlista sport stratégia szabadságharc szabadulószoba szaporodás szén Szent Hildegárd szépség Szervét Tibor szexipar szexualitás színház szivattyú szoptatás szovjetek szülés tanár tánc Tandori Tanganyika tanulás társadalom társasjáték tehetség Temple Grandin Teréz anya terrorizmus Tisza Tokaj történelem troll tudomány UK USA üvegplafon üzlet Vágó István vallás változás vámpír varázsló védőnő Vekerdy Tamás vers verseny vezető videó wellness zene zongora Zwack zsidóság
Szerző: Orosz Ildikó. Tulajdonos: a cikk végén feltüntetett sajtótermék. Idézz ennek fényében. Üzemeltető: Blogger.