elhivatott emberek, rejtett értékek, válogatott kulturális huncutságok

2016. március 10., csütörtök

Megszerezni és megtartani – Autizmussal az munkaerőpiacon


Az autizmussal élő fiatalok az oktatási rendszerből kikerülve nehezen boldogulnak, még akkor is, ha jó képességűek. Növekvő igény mutatkozik az egyénre szabott, alternatív munkaerő-piaci szolgáltatásokra, de a szervezetek egyelőre kevesen vannak, és kevés pénzből gazdálkodnak.

Nem egyszerű átjutni egy hipermarket személyzeti bejáróján, de Kiss Nikoletta, a Salva Vita Alapítvány foglalkozási tanácsadója rutinosan kalauzol a biztonsági kapun át. Egyik ügyfeléhez kísérjük el. Tamás 25 éves, autizmussal élő fiatalember. Általános értelmi képességei, vagyis intelligenciája alig marad el korosztálya átlagától. Értelmiségi szülei a lehető legtovább tartották a védettséget jelentő oktatási rendszerben, egy speciális szakiskolában két szakmát is kitanult. Utána azonnal bejelentkeztek az alapítványhoz, amely egyénre szabott munkaközvetítést kínál megváltozott munkaképességűeknek. Tamás három hónapos program után került a hipermarketbe, ahol október óta 4 órában dolgozik kisegítőként a szárazáruosztályon.
Bízhatnak benne
Autizmussal élőkre jellemző a precizitás, a monotóniatűrés és a lojalitás
(Fotó: Salva Vita Alapítvány)
Éppen a söröspolcok letörlésével végez, amikor megtaláljuk. Szívélyes, lényegre törő válaszokat ad, a szemkontaktust kerüli. Nagyon szereti a munkáját, "úgy, ahogy van, az egészet", legjobban a szemetelést, mert ahhoz kell a rollikocsi. A kollégák rendesek, főleg a húsosok. Örül, hogy van saját fizetése, "nem fix, 40 és 46 ezer között mozog", amit a főnök asszony (így nevezi édesanyját) bankszámlájára utalnak. Abból szokott kérni, leginkább állatos programokra. A következő feladata az lesz, hogy a "lisztsoron" összegyűjtse a papírszemetet. Módszeresen halad, lapítja a dobozokat, előrébb igazítja a hátracsúszott árut. Egy vevő Abonettet keres: "Az utolsó soron, balra!". Tamás jó megfigyelő, kiszúrja a 200 grammos mákok közt a ránézésre ugyanolyan 250 grammosat, és négy sorral arrébb, a zöldséges osztályon teszi a helyére.
"Nagy dolog, hogy így visszatalált" - súgja Nikoletta, aki kezdetben sűrűbben, ma már csak havonta egyszer látogatja ügyfelét. Megfigyeli munka közben, segít áthidalni a nehézségeket, egyeztet a munkáltatóval. Emlékezteti, hogy használja vizuális segédeszközét, ám kiderül, a kártyák, amelyek feladatainak sorrendjét, irányát szemléltetik, ma az öltözőben maradtak: az egyik főnöknek nem tetszett, ahogy kilógott Tamás zsebéből.
"El"
Magyarországon 80-100 ezren élnek autizmus spektrumzavarral, esetükben kisebb vagy nagyobb mértékben sérültek a kölcsönös szociális interakciók, a társas kommunikáció, valamint a rugalmas gondolkodás és viselkedésszervezés. A tünetek különbözőképpen nyilvánulnak meg, és árnyalják a képet a személyiségvonások, a nagy szórást mutató értelmi képességek és egyéb tényezők. Ezért a zavar megjelenése a súlyosan sérült, nem beszélő, önellátásra képtelen személytől az önálló életvitelre képes, enyhe szociális zavarral küzdő személyekig terjed. A spektrumhoz tartozik az átlagos vagy annál magasabb intelligenciával párosuló Asperger-szindróma is. A képességektől függ, milyen foglalkoztatási forma jöhet szóba: nappali rehabilitáció, szociális foglalkoztatás, védett munkahely, önkéntes munka vagy elhelyezkedés a nyílt munkaerőpiacon. Az utóbbi nem képzelhető el segítség nélkül, hisz egy munkahelyen kollégákkal kell együttműködni, be kell tartani egy sor írott és íratlan szabályt, kreatívan értelmezni a feladatokat, jól beosztani a munkaidőt - mindez problémát jelent az autizmussal élők számára.
A Salva Vita Alapítvány 1996-ban adaptálta Magyarországon az amerikai eredetű, ma már hazánkban is több helyen alkalmazott támogatott foglalkoztatás (TF) módszertanát. Lényege, hogy a sikeres nyílt munkaerő-piaci integráció érdekében egyszerre segítik a dolgozni akaró sérült ügyfelet, illetve az őt alkalmazni kívánó munkáltatót. A támogatás része az előzetes interjú, képességfelmérés, próbamunka, szerződéskötés, a kollégák felkészítése, a betanítás és az utánkövetés. "A módszertant eredetileg értelmi sérült emberek szükségleteire dolgoztuk ki, azonban az utóbbi években egyre nagyobb igény mutatkozik a nyílt munkaerő-piaci munkavállalásra az autizmussal élő ügyfelek részéről is. 2009-ben indult a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (akkor Szociális és Munkaügyi Minisztérium) és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK) által finanszírozott program, mely során az Autizmus Alapítvánnyal, illetve az FSZK szakértőivel közösen kidolgoztuk a TF autizmusspecifikus modelljét" - tájékoztat Jásper Éva szakmai vezető. Az új módszertan segítségével eddig 11 autizmussal élő ügyfelet helyeztek el különböző - irodai, nyomdai, illetve konyhai kisegítő, árufeltöltő, raktáros, "lobbis" (aki a gyorséttermekben a tálcákat összegyűjti, a hulladékot szétválogatja) - munkakörökben, mellette 17 "ügyféllel" foglalkoznak aktívan, köztük diplomásokkal is. A szolgáltatás ingyenes, amit az alapítvány pályázati finanszírozásból próbál fenntartani.
A Salva szakemberei adaptálják a munkahelyi környezetet, segítenek a tevékenységek megszervezésében, a hierarchikus folyamatokhoz szükség szerint piktogramokat, írásos segédeszközöket készítenek. A foglalkozási tanácsadó egyfajta "szociális tolmács" szerepét is betölti. Explicit módon fogalmaz, ezáltal értelmezhetővé tesz egy sor íratlan viselkedési normát, a magázódás-tegeződés kérdésétől a névnapi köszöntésen át az informális munkahelyi ebéden felmerülő témákig. "Ha a munkahely nincs kellően felkészítve, az autizmussal élő személy viselkedése udvariatlannak, flegmának, esetenként akadékoskodónak tűnhet" - mondja Kanizsai-Nagy Ildikó, a Salva autizmus-szakértője. A kollégáknak érdemes egyszerű, direkt formában fogalmazniuk, mivel az autizmussal élők nem tudnak a sorok közt olvasni, hajlamosak a hallottakat szó szerint értelmezni, ezért ha például egy állásinterjún megkérdezik, hogy "el tudná mesélni, hol dolgozott korábban?", elképzelhető, hogy a válasz az lesz: "el".
Szabály és kivétel
Az autizmussal élők általában jó szabálykövetők, bár az alkalmazásban néha rugalmatlanok. "Az egyik ügyfelünk szürkületkor körbejárt az irodában, és mindenhol lekapcsolta a lámpákat, mert otthon takarékosságra szocializálták. Itt azt az új szabályt kellett megfogalmazni, hogy munkahelyen ne nyúljon a villanykapcsolóhoz" - mondja Jásper Éva. Más esetben, amikor egy munkavállaló nagyon elszigetelődött, szabállyá emelték, hogy mindennap munka végeztével menjen oda egy kollégához, és köszönjön el. Fontos a beilleszkedés, és az is, hogy a társadalmi kontextusokban bizonytalanul mozgó személy ne legyen kiszolgáltatott - például a vonzó megjelenésű nőnek meg kell tanítani, hogyan reagáljon a férfiak közeledésére.
"Mindenkinél egyénileg kell feltérképezni az adottságokat és a motivációt. Az autizmussal élőknek számos erősségük lehet, ilyen a precizitás, a jó mechanikus memória, egyes területeken kiemelkedő tárgyi tudás, a szabálytartás, a lojalitás és a monotóniatűrés" - mondja Kanizsai-Nagy Ildikó. Ami másnak unalmas feladat, számukra biztonságot, kiszámíthatóságot jelenthet, amelyet szívesen végeznek.
A dán Specialisterne (Specialisták) cég működése jól példázza, megfelelő környezetben hogyan lehet a maximumot kihozni az érintettekből. A magasan funkcionáló autizmussal, illetve Asperger-szindrómával élőket foglalkoztató cég szoftverek és mobil alkalmazások tesztelésénél kamatoztatja az átlagtól eltérő agyműködés előnyeit, a jó részletlátást, a vizuális képességeket és az elmélyültséget. A vállalkozást egy sikeres üzletember, Thorkil Sonne alapította, miután harmadik gyermekét autizmussal diagnosztizálták. Tavaly 35 főt alkalmaztak, és közel ötvenet képeztek ki, van köztük pályakezdő és olyan 50 éves is, akit már sok állásból kirúgtak, mert nem tudott alkalmazkodni a hagyományos munkahelyi elvárásokhoz. Az üzletileg is sikeres szervezeti modell iránt nagy az érdeklődés, a cég a közeljövőben több ország felé terjeszkedik, a hírek szerint hazánkba is eljuthat.
Átjárás, átvezetés
Az autizmussal élők nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatása világszerte alacsony, a betöltött állásokhoz képest túlképzettek és alulfizetettek. A beilleszkedés és a hosszú távú megmaradás még a befogadó munkahelyeken is nagyon nehéz. Magyarországon az autizmussal élő felnőttek foglalkoztatása egy 2009-es, nem reprezentatív kutatás szerint 14 százalék, ez azonban a valóságban jóval kevesebb, a nyílt munkaerőpiacon pedig elenyésző. (Az arányt javítaná, ha lenne adat az enyhe tüneteket mutató, nem diagnosztizált érintettekről.) Két éve emelték a rehabilitációs hozzájárulást - 177 600 forintról 964 500 forintra, amennyiben a 20 (idéntől 25) főt meghaladó létszámú cég nem foglalkoztat létszámának 5 százalékáig megváltozott munkaképességű személyt -, s azóta érezhetően nőtt a kereslet a megváltozott munkaképességűek iránt. Ám az autizmussal élők foglalkoztatása kevésbé motiválja a munkáltatókat: előnyben részesítik a jobban terhelhető, kevésbé "problémás" megváltozott munkaképességűeket.

Próbaidőn

Podani Zoltán 27 éves, Asperger-szindrómával él. Többszörös világ- és Európa-bajnok úszó a fogyatékkal élők mezőnyében, 2005 legeredményesebb sportolója volt. Kisegítő iskolában végzett 10 osztályt, majd normálgimnázium következett. "Nehéz volt, mert 32-en voltunk, általánosban kilencen. Szüleim segítségével leérettségiztem." 21 évesen egy egészségügyi probléma miatt abba kellett hagynia az úszást, ami nagy törést jelentett az életében. Számítógép-kezelői bizonyítványt szerzett, majd megváltozott munkaképességűként dolgozott kertészként a Mozgáskorlátozottak Állami Intézetében, kisegítő eladóként szőnyegáruházban, önkéntesként a Füvészkertben, irodai asszisztensként egy diákszövetségben. Szülei értelmiségiek, a munkákhoz kapcsolatok révén jutott. Volt, ahonnan kilépett, máshonnan elküldték, mert "elszúrt valamit". "A legrosszabb, hogy az eddigi munkahelyeimen nemigen volt mit csinálni. Akkor minek vettek fel? Így nincs az embernek teljesítményérzése. Még az önkéntes munka volt a legjobb, mert ott volt feladat, csak ott meg fizetést nem kaptam." Jelenleg egy budapesti főiskola alkalmazza részmunkaidős kertészként. Egyelőre próbaidős, a téli időszakban cigarettacsikkeket szed. "A főnököm már kitett egy táblát, mégis eldobják." Reméli, hogy az Aura Egyesület foglalkozásain felkészítik a munkavállalásra, az Asperger Klubban pedig barátokat szerez. "Most egy sincs." Hosszú távon szeretne valami számítógépes álláshoz jutni, de mint mondja, "Addig is jó lenne ezt megtartani." Várja a tavaszt, amikor lesz több munka a parkban, és fél, hogy képes lesz-e megfelelni.
Update: Cikkünk megjelenése óta Podani Zoltán a kizárólag fogyatékkal élőket foglalkoztató Nem Adom Fel Cafe & Bar-ban dolgozik felszolgálóként, amint az a fenti képen is látszik.

Alapvető probléma, hogy nincs átjárás a nem nyílt munkaerő-piaci formákból (szociális, védett, akkreditált) a nyílt munkaerőpiacra és vissza. Vályi Réka, az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) ügyvezetője szerint olyan, többlépcsős rendszerre lenne szükség, amely megengedné, hogy ha az autizmussal élő személy állapotában romlás következik be, kifárad vagy "telítődik" a nyílt munkaerőpiacon, amire gyakran van példa, akkor visszaléphessen védett környezetbe, és viszont: legyenek olyan csatornák, melyek lehetővé teszik, hogy kilépjen a védett foglalkoztatásból a nyílt munkaerőpiacra. "Ma számos ellenható erő működik, a forráshiány és a további akkreditációk leállítása miatt az akkreditált munkáltatók a létszám megtartásában érdekeltek, sőt a család is lehet ellenérdekelt, hiszen a fiatal munkába állásával a szülő elesik bizonyos szociális juttatásoktól" - mondja az ügyvezető.
Ráadásul nincs megfelelő átvezetés az oktatási rendszerből a munka világába. A képzésbe idejében be kellene épülnie a munkára való felkészítésnek, hogy biztosított legyen a folyamatosság. Az Országos Autizmus Kutatás szerint 2009-ben az autizmussal élők 41 százaléka volt felnőtt korú (20 év feletti), 25 százalékuk 15-19 éves, 26 százalékuk pedig gyermek. Az arányeltolódás magyarázata, hogy Magyarországon mintegy 20 éve léteznek olyan diagnosztikus módszerek, amelyek segítségével kisgyermekkorban kiszűrhető az autizmus. Mára tehát munkaképes korba ért az autizmussal élők első, népesebb generációja.
"Ezek a fiatalok óriási egyéni, családi és társadalmi erőfeszítés árán végigküzdötték magukat az oktatási rendszeren, szakmát szereztek, leérettségiztek, kis részük a felsőoktatásba is eljutott. Nagyon fontos, hogy az a rengeteg energia és pénz, amit a környezet a fejlesztésükre fordított, ne vesszen el azután, hogy kikerülnek az oktatásból" - mondja Vadasné Tóth Mária, az Aura Egyesület elnöke. Az autizmus sajátosságaiból fakad, hogy ha a fiataloknak nincs módjuk az értelmes elfoglaltságra, semmi nem tagolja a napjaikat, és nem adottak számukra jól körülhatárolt időbeli és térbeli keretek, akkor könnyen beszűkülnek, elmagányosodnak, és visszaesik az állapotuk. Az Aura Egyesületet érintett szülők hozták létre 2002-ben azzal a céllal, hogy támogassák az autizmussal és Asperger-szindrómával élők tartalmas életvitelének, munkához jutásának megvalósítását. Tanfolyamokat, klubokat működtetnek, hírlevelet, kiadványokat szerkesztenek. Pályázatokból és önkéntes munkával tartják fenn magukat. Tavaly ősszel indítottak egy munkába állást segítő klubot 16 éven felüliek számára, Farkas Edit gyógypedagógus, foglalkozási rehabilitációs szaktanácsadó vezetésével. A tízalkalmas ún. Magázóna kurzus az önismeret, a képességek és a motiváció kérdéseit járja körül, felkészít arra, hogyan kell megjelenni, viselkedni egy állásinterjún, milyen kérdésekre lehet számítani. Idén februárban indult a második klub. A csoport összetétele heterogén: a speciális iskolából kihulló fiataltól a több nyelvet beszélő végzős MSc hallgatóig terjed a skála. Akiről kiderül, hogy nem alkalmas a nyílt munkaerő-piaci helytállásra, annak védett környezetet keresnek, mint ahogy a legrátermettebbeket versenyképes fizetéssel remélik elhelyezni.
Az autizmussal élők esetében általában a mechanikus, tárgyorientált, vizuális jellegű munkák válnak be, amelyek illenek a személy speciális érdeklődési körébe (például számok, vonatok, állatok). Jó, ha a feladat strukturált, világosan meghatározható rutint követ, kevés szociális készséget igényel, és nem túl ingergazdag. Ilyen környezetbe került Zsolt is, akit tavaly októberben egy nemzetközi HR-tanácsadó cégnél helyeztek el adatbevivőként. Ugyanide másfél évvel korábban már két fiatalt kiközvetítettek. A cég egyik profilja a dolgozói elégedettség mérése: a fiatalok feladata a kézzel kitöltött kérdőívek felvitele a számítógépes adatbázisba. "A céget kezdetben a társadalmi felelősségvállalás és a rehabilitációs kötelezettség vezérelte, nem vártak produktivitást" - mondja Farkas Edit. Zsolt megjelenése nyomán azonban változott a képlet: annyira jól végezte a munkáját, hogy magával húzta régebben érkezett társait. Zsolt jól elboldogul a szerverek világában, ám szociális-kommunikációs területen támogatást igényel. Az állásinterjún például, amikor megkérdezték tőle, tud-e kézírást olvasni, zavarba jött, mondván a kínai meg japán írásjeleket nem ismeri". Sikertörténete féloldalas: teljesítményét látva a munkáltató megvált a régebben elhelyezett két munkatárs egyikétől, aki nem tudta felvenni az iramot. Neki most más típusú munkát keresnek, helyét egy autizmussal élő lány vette át. Az Aura igyekszik a közigazgatásban is kiépíteni kapcsolatait, egyik mentoráltjuk a Fővárosi Törvényszék irattárában ért célba. Érdeklődéssel várják, mikor írja ki a Fővárosi Önkormányzat azt a 15 állást saját intézményeiben, amelyekre az októberben elfogadott, Autizmussal Élőket Segítő Koncepció jegyében kötelezettséget vállalt.
Orosz Ildikó
A cikk a Magyar Narancsban jelent meg (2012/11).
Fotó: Salva Vita Alapítvány, Nem Adom Fel Café & Bar

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Az oldalról

Az oldalról
Orosz Ildikó budapesti újságíró, szerkesztő, fordító szerzői oldala. Válogatás különböző helyeken megjelent régi és új írásokból, fordításokból.

Népszerű bejegyzések

Kategóriák

abortusz Afganisztán Afrika agy Alkonyat állatkert állatok aloha altruizmus alumínium amazon Angela Merkel apaság árvíz autizmus bábszínház Bahrein Balassagyarmat Bánk bányászat baptista bauxit Berg Judit Bertók László birkózás bizarr Bodor Ádám bor borderline Bozsik Yvette bölcsőde börtön bűnügy Charcot Cinkota Czeizel Endre család csimpánz CSR D. Tóth Kriszta Dawkins demográfia denevér depresszió diagnosztika diktatúra dinó divat életmód életrajz elfojtás emberkereskedelem énekes erdő Észak-Korea etológia evolúció falcolás farkas fejlesztő fekete közösség Fertőd fertőzés film filozófia fizika fogamzásgátlás foglalkoztató fogyatékosság fordítás forradalom főemlős földtörténet Franciaország Freud gender genetika génmódosítás gulag gyerek gyilkosság háború hagyomány hajkereskedelem hajó halál Halász Judit halpedikűr hamisítás hangzás használt Hawaii házasság hisztéria holokauszt Hugonnai Vilma India interjú Irak Irán irodalom Irvin D. Yalom iskola iszlám Izrael Jadviga párnája Jane Goodall játék Karafiáth Orsolya karrier Karski kereszténység kert kiállítás Kína kirándulás kocsma kommunikáció kommunizmus kooperáció kortárs könyv könyvfordítás könyvírás környezetvédelem kötődés kreativitás kultúra kutya Lajta Lengyelország London malom Margaret Thatcher mártír média memoár menedzsment mérnök mesterséges intelligencia modell MOM Park motiváció múzeum műemlék művészet Nagy Ervin narcizmus népesség neurológia nevelés nonprofit Obama Olaszország olimpia olvasás Ónodi Eszter orvostudomány öngyilkosság önsebzés ősember Palya Bea parasport paróka Parti Nagy Lajos Pataki Ági pedagógia Pilinszky politika postagalamb pro bono pszichiátria pszichológia radikalizmus regény rendellenesség restaurálás robot roma Románia ruha Rumini sakk segélyezés Selmec siker sikerlista sport stratégia szabadságharc szabadulószoba szaporodás szén Szent Hildegárd szépség Szervét Tibor szexipar szexualitás színház szivattyú szoptatás szovjetek szülés tanár tánc Tandori Tanganyika tanulás társadalom társasjáték tehetség Temple Grandin Teréz anya terrorizmus Tisza Tokaj történelem troll tudomány UK USA üvegplafon üzlet Vágó István vallás változás vámpír varázsló védőnő Vekerdy Tamás vers verseny vezető videó wellness zene zongora Zwack zsidóság

Archívum

Szerző: Orosz Ildikó. Tulajdonos: a cikk végén feltüntetett sajtótermék. Idézz ennek fényében. Üzemeltető: Blogger.